Gyerektől kérdezik,hogy mi akar lenni ha felnő? Csípőből a válasz,hogy youtuber. Ez csak szerintem felháborító?

Amúgy a "jútúberség" nem feltétlenül merül ki a játékban.

Én magam természetjáró vagyok, rohadtul örülök, hogy vannak akik mondjuk bemutatják a bakancsukat, sátraikat, felszerelésüket és nem csak üres marketing szöveget látok.

Mindamellett dolgoztam gyárban ahol 40-50 éves emberek élete ment el arra, hogy egy-egy lélektelen munkafolyamatot végeznek évtizedek óta. Reggel bemennek, este hazamennek és az életük 2/3-ad része robotmunka. Na ez az ami valójában haszontalan.

Mert persze, lehet azzal jönni, hogy ha ők nem lennének, akkor most nem tudnám mire akasztani a kabátomat, mert nem lenne műanyag ruhafogas. De valójában nekik pusztán azért van munkájuk, mert a főnöküknek olcsóbb embert alkalmazni, mint megvenni az újabb/modernebb gépeket.

Ezek boomer gyerekek lehetnek, ma már tiktokkernek kell lenni.

Én gyerekként természetesen híres színész, vagy énekes akartam lenni (egyikhez sincs tehetségem, sosem volt), aztán választottam egy olyan szakmát, amihez van. De már az én gyerekkoromban is mindenki az akart lenni, amit látott. Akit hordtak a szülei fodrászhoz, az fodrász akart lenni. Akit csak a boltba vittek le, az boltos. Aki utazott vonattal, az mozdonyvezető. Kukás akarok lenni korszaka mindenkinek volt, a kukások rohadt menőek voltak a szemünkben, szörfözhettek a kukásautó hátulján, meg a legnagyobb arcok voltak, nekem mindig visszaintegettek, mikor integettem nekik a teraszról. Meg egy csomó kölyök akart focista lenni, mert felénk népszerű volt focizni. Az akarsz lenni, amit látsz. Egy kisgyerek, aki sosem repült, nem szövöget álmokat, hogy ő majd pilóta lesz, mert azt se tudja, hogy van ilyen foglalkozás. Aki youtube-videókkal üti el a szabadidejét gyerekként, az nyilván ez akar majd lenni. Ebben szerintem semmi felháborító nincs, majd remélhetőleg szépen tágul a tudatuk. Senki nem születik úgy, hogy ő a földhivatalnál erdőmérnökként szeretne tevékenykedni, vagy a Telecomnál lenne bérszámfejtő.

Ez egyáltalán nem új jelenség. A gyerekek mindig is azt szerették volna csinálni, amit példaként sokat láttak maguk előtt. Akiket színházba, balettra, koncertre hordtak, azok színészek, táncosok, énekesek, zenészek akartak lenni. Akik sokat néztek focit, azok vagy focisták, vagy sport kommentátorok akartak lenni. Mások meg kukások, juhászok, tűzoltók, katonák, vadakat terelő juhászok akartak lenni.

Aztán felnőttek és egyáltalán nem biztos, hogy az is lett belőlük, amiről gyerekkorukban álmodoztak.

A YouTuberkedést bárki kockázat nélkül kipróbálhatja, rengeteg hasznos dolgot tanulhat a folyamat közben a technikárkól, előadásmódról, önmagáról és ha bejön neki, akkor a sikerekre alapozva tényleg lehet belőle YouTuber. A többségnek meg úgysem jön össze, hogy népszerű és sikeres legyen benne, úgyhogy más munka után fog nézni - viszont amit menet közben megtanult a folyamatból, hogyan is működik ez az egész közösségi média, a közönség figyelme, hogyan kell kamera előtt beszélni, előadást tartani, rendkívül hasznos lehet neki később is, amikor állásinterjúra kell mennie, előadást kell tartania, céges meetingeken elő kell adni a gondolatait, képviselni az álláspontját.

Nem lebeszélni kell a gyerekeket róla, hanem támogatni, hogy jobban helyén tudják kezelni a dolgokat. Pl. ne csak álmodozzanak róla, hogy majd egyszer YouTuberek lesznek, hanem kezdjenek el dolgozni rajta, hogy mit is tudnak csinálni belőle.

Ne tegye ki magát minden gyerek a netre, mert az se jó. Csinálja eleinte a családnak és saját szórakozására. Esetleg megmutathatja a barátainak. Csináljon arc nélküli videókat, amiben kevesebb a veszély. A többség erre is rá fog unni és rájön, hogy mennyire nem egyszerű ez a videózgatás és megy inkább leckét csinálni egy idő után.

Mindez tapasztalat. Több tinivel megtapasztaltam már. Álmodozik róla, sebaj, tartsd neki a kamerát, támogasd, hogy csinálja. Ha tényleg bejön neki, lelkesen csinálni fogja. Ha megtapasztalja, mennyire nem könnyű, mennyi munka és nehézség van vele és még úgy se biztos, hogy jól sikerül, a többség egy idő után feladja, de legalább addig is próbálkozott, kísérletezett és tapasztalatokat szerzett.

Na jó...

1, A youtuberkedés, mint karrier nem abból áll, hogy valaki a rendes munkája mellett feltölt néha valami bakancs/sátor bemutató videót. Felesleges az ilyet felhozni, mert az ilyenek nem hagyományos értelemben vett youtuberek, nem közösségi média személyiségek. Ezek normál emberek akik néha feltoltenek youtube videókat, a gyerekek pedig nem erre gondolnak, amikor azt mondják, hogy ők youtuberek akarnak lenni.

2, A tipikus ismereterjesztő youtuberek tudósok. A fél életüket végigtanulták, és pont azért gyártanak youtube videókat, mert ingyen akarnak tanítani másokata területükről, és ők sem közösségi média személyiségek akarnak lenni. Őket is felesleges felhozni. A gyerek nem arra gondol hogy ő majd osszeszed x mesterdiplomát, amikor azt mondja, hogy ő youtuber akar lenni.

3, A youtuberkedés nem karrier. Tudom hogy van az országban 2,5 híres youtuber akik kényelmesen meg tudnak ebből élni, de ha csak homályosan is tudja valaki hogy mit jelent a "karrier" szó, akkor pontosan tudja, hogy a youtuberkedés nem az. Ha releváns vagy 1-2 évig, az nem jelent semmit a munkaerőpiacon. Pont most jött ki valami dokumentumfilm egy amerikai youtuberről (boogie) aki van vagy 40, elvesztette minden relevanciáját a neten, és azon kesereg hogy márpedig ő nem fog sosem dolgozni, hiszen max a Burger Kingbe vennék fel mert nincs munkatapasztalata, márpedig burger king fizetéssel nem tudja fenntartani az életszínvonalát.

4, A youtuberkedés CSAK b-tervnek jó. Pl egyetem mellett csinálni, vagy munka mellett csinálni, hogy legyen mire visszaesni, ha majd elveszted a relevanciádat. Azt akarni, hogy te majd youtuberként éld le az életed, őrültség.

De mindegy, ezt nem is arra mondom hogy a gyerekek erről álmodoznak, mert én pl vámpír akartam lenni. Sok gyökérséget képzel el az ember, ha nincs még kifejlődve az agya.

Ezt a kommentet felnőtteknek írom akik terjesztik itt a hülyeségeket, annak ellenére hogy bőven több eszük kéne hogy legyen.

Kevés igazán népszerű, befutott Youtuber van, aki meg is tud élni belőle. Iszonyú sok meló az egész, nagyon el kell találni mindent, a témákat, stílust, a mikrofon, meg a többi videós eszköz egy kisebb vagyonba kerülhet.. Aki komolyan akarja csinálni, akkor nagyon sok meló van vele..

Egyébként szerintem ez a Youtuber-szakma főleg még a legelején volt nagyon népszerű, amikor a Youtube még gyerekcipőben járt, amikor még minden újdonság volt. Mostmár csak a legjobbak maradnak életben, az összes többi kihullik. Egyetértek, hogy csak ebből nagyon kevesen tudnak megélni és valószínű dolgoznak mást is emellett.

Engem nem zavar, ha valaki Youtuber, szíve-joga.. Egy-egy (mondjuk politikai) tartalom lehet értékes. Engem inkább az zavarna, hogy nulla magánéletem lenne és egy célkeresztet rajzolnék fel a saját homlokomra. Kiteregetném a magánjellegű dolgaimat, nekem nem érné meg az a pénz, amit videózásért kapok, hogy cserébe ország-világ elé tárom a személyiségemet/életemet.

Egy szórakoztató vagy ismeretterjesztő videó elkészítése is sok munka és kell hozzá érzék. Pont tegnap néztem egy videót egy számomra ismeretlen Youtubertől, szétröhögtem magam alatta, a férfinek nagyon jó humorérzéke és beszélőkéje volt.

Belementem a többi videójába, na ott már olyan volt mint egy 5 éves gyerek aki ellopra anya kameráját, fel se iratkoztam. Tehát nehéz hosszútávon olyan tartalmat gyáratni ahol minden videó megragadja a másik figyelmét, szórakoztatja az embert.