Régen , hogy tanultak meg ennyi nyelvet?

Régen (a 1800-as évek előtt is) is voltak zseniális tanárok és remek oktatási intézmények, viszont csak egy szűk réteg számára voltak elérhetőek. Ez a jelentős különbség, ma már sokkal több ember fér hozzá a minőségi oktatáshoz, aminek egyre több formája van (részben az internetnek hála).

Nincs ebben semmi fura, manapság is a legjobban úgy lehet nyelvet tanulni, ha valódi emberekkel gyakorolsz, nem pedig az interneten. Legalábbis én, aki három nyelven beszél felsőfokon, és most vágott bele a negyedikbe, így látom.

23/N

Nem erte oket annyi inger, volt idejuk, nem volt tiktok meg jutub shorts, netflix stb..

Ma mar csoda ha valaki le tud ulni tanulni

A gazdag gyerekeknek igenis jó oktatás jutott régen is.

Vagy nagyon jó iskolába jártak, vagy házitanítók oktatták őket, esetleg más országba küldték őket bentlakásos iskolába, pont nyelvtanulás céljából.

Nem tudom, hogy melyik korra gondolsz pontosan, de már régen is divat volt olyan nemzetiségű nevelőnőt felvenni a gyerek mellé, amilyen nyelven a szülő taníttatni szerette volna, így sokszor már gyerekként is többnyelvűek voltak (+országon belül természetes módon is keveredtek a nemzetiségek, akik így a környezetükben élők nyelvén is sokszor megtanultak könnyedén).

De hozzájárult a sikeres nyelvtanuláshoz szerintem az is, hogy kevesebb "felesleges" dolgot tanultak más tantárgyakból (pl. nem hiszem, hogy egy 1800-as években élt kislány agyát a kovalens kötéssel és a bázistranszformációval szívták volna le, így maradt több kapacitása a nyelveket tanulni).

Egyrészt manapság is van egy rakás harmadik világbeli ország, ahol random, alig iskolázott emberek is beszélnek 3-4 helyi nyelvet pl Indonézia, Nigéria, India. Nem kell azért olyan spéci oktatás ehhez.

Másrészről meg, a régi korokban az idegen nyelvek tanulása a műveltség egyik sarokköve volt. Ha az iskolába mi sem tanulnánk 1800 után történt vagy felfedezett dolgokról, akkor egyből több időnk lenne tanulni 2-3 idegen nyelvet helyette nekünk is.

Csak azt tudom erősíteni, amit a többiek írtak.

Ismerek olyanokat, akik az 1900-as évek elején születettek és a kettőezres évekre még angolul sem tudtak, mégis jól elboldogultak az egész életükben, megbecsükték őket.