Csak én vagyok így ezzel? (gyerekek)
Lassan rá kell jönnöm, hogy rühellem a gyerekeket...nekem szerencsére nincs, 30-as éveim elején járok és meg vagyok nősűlve. A családban van pár gyerekes pár, pont egy ilyen kétgyerekes -3 és 7- éves párral és a több szingli családtaggal voltunk összeűlve valamelyik este, kártyáztunk, rendeltünk kaját stb. ami engem zavart az a gyerek zaj, hírtelen visítások (miért szeretnek a gyerekek torkuk szakadtán visítani?) nyugodtan kártyárgatunk erre belém teszik a frászt egy hírtelen visítással, ti is vagytok így ezzel vagy csak én vagyok ilyen gyerekellenes?! Engem kínozni lehetne azzal, ha egy napot el kellene töltenem egy játszótéren.
Ami fura, hogy engem kifejezetten kedvelnek a gyerekek, pedig semmi okuk nincs erre.
Én is így vagyok. 48 éves vagyok, a férjem 57 és nincs gyerekünk. Már nem is lesz. 20 éve vagyunk házasok. Soha nem akartunk.
Az alattunk levönek van 2. Az egyik olyan 2 éves, a másik 4 hónapos. Tegnap kb. 1.5 órán keresztül üvöltött a nagy. Egyszerre mondtuk a férjemmel, milyen jó, hogy nekünk nincs.
Viszont, amikor hazamegyek a szüleimhez, tesóm gyerekei folyamatosan rajtam csünggnek. Na, ennyi elég is a gyerekekböl.
Nem vagy egyedül ezzel. Nálunk a közeli családban nincs gyerek, így csak a szomszédokét van szerencsém hallgatni, akik a nevelést hírből sem ismerik. Az egyik ismerősünknek van 2 gyereke, ők jólneveltek, viszont iszonyú sokat beszélnek és hiperaktívak, 10 perc után elfáradtam tőlük :))
Mi is gyerekmentesek vagyunk, én meg is bolondulnék, ha lenne.
Párom türelmesebb, de pl a boltban egy egy visítás után már ő is azt mondja, hogy menjünk inkább.
Három felnőtt gyerekem van, és nem bírom a visítást.
Szerencsére a saját gyerekére azért jóval több befolyása van az embernek, mint a máséra. Szóval a gyerekek léte nem egyenlő a visítozással.
Nekem nem a gyerekekkel van a bajom legtöbb esetben, hanem a szüleikkel, akik nem tudják és/vagy nem akarják megnevelni a gyerekeiket.
Amikor a gyerek másokat zavar valamivel, pl odamegy vadidegen emberekhez és beléjük rúg vagy elveszi a másik gyerek játékát, vagy ilyesmi, és anyuka apuka csak szól neki: “Józsika hagyd békén! Józsika gyere ide! Józsika haggyad már! Józsika nem szólok mégegyszer! JÓZSIKA GYERE IDE MOST AZONNAL! JÓZSIKA!!!!”
Na én az ilyen szülőktől vagyok rosszul. Menj oda bmeg, fogd meg a gyereket és vidd el onnan, ne 5 méterről könyörögj neki!
Sablonosan hangozhat, de te ugyanilyen voltál ennyi idős korodban. Minden ember ugyanazon a fejlődésen megy keresztül születésétől fogva. Ha nem csak arra koncentrálsz, hogy jaj de idegesít, hanem az okát próbálod megfejteni a viselkedésnek, úgy egyből könnyebben fogod tudni kezelni. A kisgyerekek azért visítanak sokszor, mert akkor ismerkednek a hangjukkal, ami nekik egy teljesen új dolog. Mint amikor egy édes kis kölyök kutyus ugatgat a vékonyka hangján, mert rájött hogy van neki. A huskyk ebben különösen profik később is. :D
Visszatérve, amúgy a gyerekek meg a kutyàk nagyon hasonlóak.
Szóval ha bármi idegesít kicsit gondolj bele, te ennyi idősen mit csinálhattál. Ugyanezt elàrulom.
Te ugyanúgy lógtàl a felnőtteken, kiabáltál ha nem tetszett valami. Nem tudtad kifejezni szavakkal, mint egy felnőtt ember, ezért elkezdtél ordítani. Sok felnőtt ember egyébként megreked ezen a szinten.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!