Az emberek többsége, hogyan dolgozza fel az őket ért sérelmeket traumákat rövid időn belül, amikor nekem hónapok elteltével sem sikerül, Hogyan csinálják?

Olyan ember vagyok, aki több embert, kapcsolatot elgyászolt, egyszer a hajléktalansághoz is közel álltam az egyik exem miatt (az én albérletembe költözött be, majd onnan túrt ki úgymond, legszarabb része az életemnek).

Nem dolgozzuk fel napok alatt. Csak tudomásul vesszük, hogy mostantól ez az élet, élni kell egyik napról a másikra. Nekem mindig volt munkám, az sokat segített, ha dolgoztam, elfelejtettem a saját problémáim... Illetve már egyszer, a saját albérletemben kulcsra zártam magam mögött az ajtót, és ott összeomlottam, hogy hogy fogok egy elhunyt rokonom nélkül élni. Még aznap éjjel rájöttem, hogy ja, úgy, ahogy eddig. Egyik napot a másik után abszolválom majd. És tudok mosolyogni az emberekre. Néha ütném őket amúgy, mikor jelentéktelen dolgokon hisztériáznak, mint valami k...szott óvodás, hogy tényleg??? Ezen??? De emberként kell őket is kezelni, bármennyire is lenézem őket amúgy emberileg.