Miért csinálják sokan hogy befurakodnak az ember elé majd utána meg lassan szüttyögnek?

Amúgy nekem a kedvencem amikor sorban állás van és elkezd mellémállni, meg úgy mozdulni, hogy ha nyílik a másik kassza, vagy bármi akkor kilőhessen mögülem.

Másik kedvencem amikor buszra vártam, a néni még sehol nem volt. Direkt azért mentem korábban, hogy elől lehessek a sorban. Jött a tolakodós néni, kettőnk között állt meg az ajtó én pedig mint sorban első elkezdtem felszállni. A néni meg elkapta a kapucnimat és elkezdett teljes erőből húzni vissza úgy, hogy majdnem hanyatt vágtam magam. Ne egy kedves mamit képzeljetek el, hanem egy ilyen szovjet Babuskát.

Megfogtam a kezét és úgy kicsavartam, hogy felordított, ott helyben közöltem mindenki előtt, hogy ha még egyszer rángatni mer eltöröm a kezét. Senki nem mert megnyikkanni sem.

Régebben vidéken is azt láttam, megjön a sofőr, nyitja az ajtót az addig vidáman beszélgető mamák elkezdik egymást rángatva, ütlegelve támadni a busz ajtaját. A sofőr leszállt egy cigit elszívni.

Konkrétan verték, cibálták egymást anyázva. Aztán ahogy mindenki felkerült és elfoglalták a helyüket, csicseregtek tovább mintha mi sem történt volna. Komolyan mondom azt hittem megrendezett jelenet.

Csak addig volt fontos nekik a dolog, míg eléd nem kerültek.

Kocsival szoktunk így járni, de hihetetlenül sokszor. Kivág elénk egy másik, de rendesen rá is kell fékezni, majd szuttyog, jobb esetben, 30-35-tel...

Szerintem puszta énközpontúság, hogy neki áll a világ, neki még ezt is szabad, ő megteheti. Vagy türelmetlenség és nemtörődömség is.