Elfogadjátok ha valaki homoszexuális?

Nem.

Lehet régimódi vagyok, de sose értettem mi borult el hormonilag náluk, hogy nem a csajokhoz vonzódnak.

El, sőt, engem még az se zavar ha normális emberként élnek, mint a heterok, és nem kezelik gyűlöletes titokként a szexualitásukat. Attól se kapok agyvérzést ha ne adj isten pár filmbe beleteszik őket.

Azt sem gondolom hogy létezne egy titkos meleglobbi aminek az a célja hogy engem személy szerint meleggé tegyenek.

Pont leszarom, nem akarok róla tudni. Mármint ha látom az utcán kézenfogva a szerelmével, az még okés, de amúgy pont annyira nem akarok erről vele beszélgetni, mint a szomszéd Piri nénivel a szexuális preferenciáiról.

Persze ha olyan a kapcsolatunk, mondjuk közeli családtag vagy a legjobb barátom, akkor persze, mondja el, de akkor amúgy is beszélgetnénk a szerelmi életéről, ha hetero lenne. Legalábbis olyan szinten, hogy bemutatja a párját, vagy az én vállamon sírja ki magát egy csalódás után.

Elfogadom, miért ne fogadjam el?

Viszont, amit előttem is írtak, ne akarják rám erőltetni hogy én is legyek az, ne folyjon ez a csapból is. Ne olvassanak meleg könyveket a kicsiknek, mert a legtöbbjük amit hall, az akar lenni. Ezért van hogy sok kislány hercegnő akar lenni óvodában, vagy a kisfiúk rendőrök, meg tűzoltók. Döntsék el, majd ők, ha nagyobbak lesznek.

Elfogadom ugyanúgy mint azt aki Down szindrómás pl.

Nem tehet róla, hogy ilyennek született. Nem értem miért kéne bántani szegényt.

Persze nem hallgatom meg olyan szívesen a szerelmi életét mint egy heteronak de cserébe én sem mesélek neki az enyémről.