Nem érzed nyűgnek a karácsonyi ajándékozást?

Én sem szeretem. Egyedül a páromnak adok ajándékot, de még neki is nehezen választok. Sokszor, ezelőtt minden évben elmondtam mindenkinek a tágabb családi és baráti körben, hogy ne adjanak nekem ajándékot és én sem adok senkinek, de mindig van legalább egy ember, aki nem érti vagy nem tartja tiszteletben.

26 éves vagyok, a barátaim is mind húsz felettiek, a családom pedig jóval idősebb ennél, gyerekeket leszámítva - mindenkinek megvan mindene vagy megveszi magának.

Évekkel ezelőtt megszüntettem mindenféle karácsonyi ajándékozást, mert csak a probléma volt belőle. Közeli családtagokkal és rokonsággal beszéltünk erről, a legtöbben egyet értettek, és voltak akik nem. A családban és rokonságban van 3 kisgyerek, ők kapnak ajándékot, a felnőttek már nem.

Ha minden névnapot, születésnapot, karácsonyt és más hülyeségre költenék, akkor évente a legalsóbb hangon is minimum, 200 ezer menne a semmibe. Nem jó a méret kikell cserélni, valakinek nem ízlik az adott pezsgő, és többi marhaság. Elég volt belőle!

Az a legnagyobb probléma, hogy karácsony már régen nem a szertett ünnepéről szól, csak a minél nagyobb és drágább ajándékokról!

Én szeretek ajándékozni, kifejezetten eniatt szeretem a karácsonyi idõszakot.

Álatlàban már csak a párommal tartok ajándékozást, a szüleim, tesók, meg a nagyobb család képeslapot kap, mert messze laknak meg sokan is vannak. De ezt is megválasztom, hogy kihez mi illik.

A páromtól meg már õsszel elkezdek figyelni az olyan félmondatokra, hogy de jó lenne ez meg az, ezek mennek a listámra.

A felesleges ajándékok elkerüléséért meg azt a Want Need Wear Read aranyszabályt használom.

Azaz legyen valami amit tényleg szívbõl szeretne, ez idén egy új piercing ékszerhez egy utalvány, valami, amit hordhat (idén sálat kötök, pontos leírás szerint), valami amit olvashat, de ez nálunk inkább szórakoztat (ha lehet közösen, szóval film, kártyajáték, valami program), és valami amire szüksége van, idén ez egy új bakancs lesz, mert nincs téli cipõje.

Mi mindketten az a típus vagyunk, hogy nehezen költünk magunkra, különösen ha nagyobb tételrõl van szó, vagy ha "luxus" dolgokról van szó.