Mi értelme van nem-pszichopatának lenni? (lent)
Elég antiszociális vagyok és nagyon pszichopata személyiségem van ami a manipulációt, mások kihasználását vagy épp önzőséget illeti. Szerintem az antiszociális személyiségzavar (ASPD) megállja a helyét az esetemben.
A kérdésem viszont az, miért éri meg nem antiszociálisnak lenni? Másokat segíteni vagy őszintén elmondani amit gondolok ha utána nem fognak kedvelni? Akár munkahelyi, akár más környezetben.
Sosem értettem meg minek kéne nyílt lapokkal játszani ha jól átlátok embereken/szituációkon és nem vagyok gátlásos ha valamit meg akarok szerezni.
Az embert egy biológiai lénynek tekintem, egy olyan állatnak aminek csak az IQ-ja jóval magasabb mint mondjuk egy delfinnek, emiatt nem értem miért kéne magamat más játékszabályokhoz idomítani. Az állatoknak sincsen erkölcsük/lelkiismeretük. Egyszerűen ha valamit megkívánnak megszerzik/megeszik stb.
válasza:Ezt kapom vissza: Nem, nem kapom. Sosem jött rá senki. Elég intelligensen intézem a dolgaim, senki nem sejt semmit. Ha fenyeget a lebukás akkor felhúzom az esetlen-buta-béna-félénk kisfiú álarcát aki valamit elbaltázott, ennyi az egész. Én végképp nem akartam rosszat senkinek, de olyan buta vagyok. *ártatlan boci szemek*
Érzelmek: Nem látom az értelmét annak, hogy egy érzelgős senki legyek. Ez nem jelenti azt, hogy nem volt párkapcsolatom. Szerintem a pszichopátia egy magasabb szintű létezés, annak a felismerése, hogy a természeti/fizikai/társadalmi környezet és azon belül lévő szereplők arra a célra vannak, hogy nekem hasznosak legyenek. Ez pont, hogy egy spirituális megközelítés szerintem, mert a saját felemelkedésem/kiteljesedéseim/örömöm szolgálják. Nem öncélúak.
Ahogy egy mosógéppel kimosatom a ruháim azzal jót teszek vele, hisz eléri a célját: hogy szolgáljon nekem és hasznos legyen.
Állatok: Miért, te mi vagy ha nem állat? Mitől alacsonyabb szint az, hogy realista vagyok és elismerem, hogy az ember is csak egy állat? Hiszen az.
Vagy hazudjam azt, hogy egy festményről léptünk ki a 3D világba és isten gyermekei vagyunk?
Nem szeretem magam becsapni.
válasza:Az állatos dologba nem mennék bele, de amúgy az állatoknak is vannak érzelmeik.
A mosógépnek jót teszel, mert eléri célját, szolgálhat?
GOndolod, hogy ez érdkeli a mosógépet?:D
Boldog vajon az excel makró, amiért sikeresen lefutott? Kétlem. Ez csak egy tárgy, nincsen tudata, nincs gondolata, nincsenek érzései.
Pont lesz*rja, hogy őt most használják-e vagy sem, jóra használják-e vagy épp rosszra.
Pont így a pszichopata is lehet hasznos, mint egy tárgy. Mivel van tudata, így kitűzhet önálló célokat amik felé mehet és elérheti őket.
De boldog lesz tőle? Tekintve, hogy az egy olyan dimenzió ami a pszichopatának nincs, ezért a válasz egyértelműen az, hogy nem. Nem tud boldog lenni akkor sem, ha ő tűzte ki a célt, megdolgozott érte és elérte.
válasza:15, én meg a mosógépet az olyan emberre értettem, akinekn nincsenek érzelmei. Bár tény, hogy az autonóm robot jobb hasonlat.
Pont a pszichopata lóg ki a képletből. Az állatok és az emberek éreznek. A pszichopata nem. Ő közelebb áll egy tárgyhoz, mint az állatokhoz vagy az emberekhez.
Te kicsit olyan vagy mint WALL-E. Ott egy egész bolygó mindenfélével (oké, a rajziflm ivlágában csak szeméttel:D) és te függetlenül a környezettől végrehajtod a magad kis parancsát újra és újra. ha a kezedbe akad valami környezeti elem, akkor azt is segítségül hívod hozzá, de igazából egy zárt világban egy múltatlan, jövőtlen valami. Nem vesz részt a világ harmonóiájában, mert nem képes rá csatlakozni egyáltalán. Jóformán észre sem veszi. Csak megy és végrehajtja a feladatát és azt sem veszi észre, ha ezzel esetleg több kárt tesz akár önmagának vagy a környezetének, mint hasznot és akár teljesne kontraproduktív. Merthát a programot le kell futtatni, csak ez számít. Aztán persze lehet észreveszi, hogy van ami akadályozza a program jó lefutását, úgyhogy azt igyekszik eliminálni vagy beépíteni, ezzel tökéletesítve a programvégrehajtást. De azt még mindig nem veszi észre, hogy lehet maga a program úgy baromság ahogy van.
Márpedig a haszon körül forgó élet teljesen hiábavlaó.
válasza:Igen, ez elég nagy dilema.
Én mondjuk, ha ilyen választásaim lennének, akkor eléggé egyértelműen választanék.
Mivel nem ködösítik el érzelmek a döntéseim, racionálisabb vagyok mindenkinél, így döntés hozói szerepkörbe próbálnám felküzdeni magam, tanulással, kemény munkával. (Nem nyalizással, akik így jutnak fel nincs igazán jogkörük, csak bólogatóknak jók).
És csinálnék valami olyasmit ami fennmarad.
Így lenne értelme az egésznek. Nem csak karban tartanám magam (pénz, hatalom mások felett...), az sohasem elégítene ki.
Pl. egy alapítványt ami akár az egész világra hatással van, vagy legalábbis az ország egy szegmensére. Valamit, ami változást hoz és sokak életét jobbá teszi. Ha már én nem lehetek boldog, másokért megtenném. És hogy értelme is legyen.
A pszichopata létnek, ha okosak, sok előnye van. Számtalan. A legtöbbje eleinte butának is tartja a többi embert, amíg rá nem jön hogy a döntési mechanizmus másként működik náluk. Persze, bukta az egész úgy ahogyan van, spirituális értelemben lélek nélkül születni, de én biztosan többet hoznék ki belőle mint ami amúgy benne van.
És szerintem voltak is így jó páran vele a történelem folyamán.
Amit szerintem nem értesz, az az, hogy nekem az élet értelme más mint neked. Magasról tojok rá fennmarad-e a nevem vagy híres leszek-e vagy mit adok vissza a közösségnek.
Saját magam szolgálom, ha kell valami, megszerzem. Imádok utazni, érdekes filmeket nézni vagy könyveket olvasni. Szeretem érdekes és intelligens emberek társaságát. Szeretek sportolni stb.
A lényeg, hogy nagyon is érdekes életet élek, de közben nem foglalkozok azzal, hogy milyen hazugságokat/manipulációkat/csalásokat kell alkalmazzak azért, hogy elérjem a célomat. Egyszerűen nem érdekel.
Az élet értelme nekem az, hogy izgalmasan éljek és jól szórakozzak. A társadalom/más emberek csak biodíszlet.
válasza:A pszichopaták mind szenvednek. A dühö géstől rosszindulattol agressziotol hazugsagaiktól a kisebbsegi komplexusaiktol beteges feltekenységüktől amik bennük van.
Akarmennyire látszanak szemétnek felakasztani valonak, ezek az emberek egy életen át es minden nap szenvednek saját maguktol. A saját gondolataiktol. A negativitásuktól.
Akkor én kivétel vagyok.
Olyan nyugodtan alszom mint egy kisbaba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!