Mi értelme van nem-pszichopatának lenni? (lent)

Orvos: Ja jó. Nem tudom akkor elképzelni, hogy hivatalos ügyekben minek kéne barát. Ha nem tudok valakit vagy megkérdem az ügyintézőt, vagy felmegyek gyakori-ra vagy Reddit-re és megtudom. Várólistákon előrekerülni 5 évente egyszer... nekem ez nem ér meg egy 'barát'-ot.

Szerszám: Ha már használhatatlan vagy már felhasználtam utána nyugodtan kidobom. Nincs lelkiismeret-furdalásom erre értettem. Nyilván ha még később másra jó lehet az megint más. De volt már olyan akivel direkt csak azért barátkoztam mert kellett egy konkrét célra. Nyelvvizsgára készültem egy nyelvből és ő pont profin beszélte és kértem, hogy beszélgessünk ezen a nyelven amíg készülök. A vizsga sikerült és haszontalan lett. Nyilván fenntarthatom a nyelvet vele meg ilyenek, de ha nincs rá szükségem vagy találok jobb beszélgetőtársat (pl anyanyelvi, érdekesebb témái vannak stb) akkor azonnal repül az életemből.

Az ilyet szerintem a másik fél hajlamos barátságnak értelmezni, mert tényleg sokat beszéltünk Skype-on és írtunk egymásnak. Nekem meg csak a nyelvre kellett.

Hasonlót képzelj el más célokból is. Van egy end goal, utána meg elbírálom kell-e még másra vagy nem.

Orvos: Értem, de ilyen 1000-ből 1 alakalomra én nem szoktam alapozni.

Élet értelme: Korábban már kitértünk erre, én megtalálom mindig a saját céljaim és megyek előre, emiatt ne aggódj.

Értettem, hogy csak egy példa.

De nekem nem kellenek ilyen kiszámíthatatlan random szívességek amik vagy megtörténnek vagy nem.

A kiszámíthatóság nekem nagyobb érték.

Engem nem érdekelnek minek néznek mások, vagy félnek-e tőlem vagy idegesítem őket stb. Ha megkaptam ami kell utána felőlem fel is köthetik magukat, nem érdekel.

Mindig csak addig tartom fenn a látszatot (és sikeresen) amíg ki nem szedem amit kérek. Utána/utólag ha lebukok vagy mi van, pont nem izgat.

1%: Ennyiért nem fogok többet beáldozni mint ami kell. Remélem te sem gondoltad komolyan, hogy ez megéri.