Leélni párkapcsolat nélkül egy életet. Sok ilyen ember lehet?

Ismerek ilyeneket, pedagógust többet, de nem pedagógust is.

Olyat is, akinek egész életében csak 3-4 éves kapcsolatai voltak, vagy párhetente járnak egymáshoz hétvégére. Vagy elvált és azóta (évtizedek óta) egyedül van.

Most eléggé félek, hogy velem is ez lesz.

Iszonyú magamnak való vagyok és ezt mélyítette, hogy egyke vagyok, most pedig egyedül lakom, mióta nincs lakótársam (szűk 3 évig volt).

Fura is vagyok másoknak, nekem meg a világ az.

Autizmusban vagyok érintett.

Ezer dolog érdekel és lassú ember vagyok, nem az, aki 6 órát alszik és pörög, hanem 8-9 óra alvás kell és munkán kívül egy dolog fér bele nálam a napba igazán.

Külföldre is most pályázgatok.

Egyébként volt két férfi az életemben, akik szintén igen maguknak valók, szintén furák és kompatibilisen. Két próbálkozás volt mindkettő esetén. Egyiknék nekem nem kellett végül, a másiknál fordítva.

Gyereket se igazán szeretnék, nem tudom, a 9 hónap terhesség vagy az utána jövő teljes időhiány taszít-e jobban.

Szóval szerintem közéjük fogok tartozni.

Persze jobb lenne nem....

Unalom nincs.

Az hiányzik, hogy valaki az életem része legyen, ne legyek egyedül akár brutálnehéz döntésekkel, akár egy zárlatos háztartási géppel vagy amperszagú vezetékkel (mindegyik aktuális hihi...).

A közös programok hiányoznak.

A szex nem, magamnak megoldom, de az intimitás és a romantika igen, hiányzik.

#8:

Hajrá, csak ne a városban hajtsd végre, hanem valami elhagyatott helyen, ha lehet.