Veszélyes így gondolkodni? Így tényleg egy pár héten belül halott leszek?
Itt állok "készen" arra, hogy egyetem után elkezdjem az első teljes munkaidős állásomat. Kivéve, hogy mentálisan még sem állok készen. 5+ nap, heti 40+ óra. Életem hátralévő részében ez lesz. És... ezt nem akarom. Miért a fenéért kell a cégeknek a hétből 5 nap? Hogy van ennek bármi értelme? Több időt fogok tölteni a munkával, mint a szabadidőmet. Ez az ÉN életem és nem másé... Nem akarom. Krvára nem akarom. Tartsa meg a piszkos pénzét minden cég és főnök.
Valószínűleg ezzel a hozzáállással az utcán fogok lakni. Legalább SZABAD leszek. Senki sem tud ott irányítani, vagy megmondani, hol legyek. Az én időm az enyém lesz.
1 éve vagyok munkanélküli. Ez az év csodálatos volt. Akkor ébredtek, amikor akarok, akkor alszom, amikor akarok. Csak tántorogok, nem csinálok semmit. Ezt szeretném csinálni életem hátralévő részében. (Tudom, hogy van portás meg biztonságiőr munka, de nem bezárva akarom ezt a semmittevést csinálni egy fülkébe vagy portára láncolva).
Úgy érzem, ha tovább folytatom, szüleim kiraknak és meghalok. Teljes ellátásos mamahoteles vagyok és eddig mindent nekem csináltak meg. Lényegében csak a fenekem törlöm ki magamnak, minden mást ők csinálnak nekem mert teljesen önellátásképtelen vagyok, egy szendvicset nem tudok magamnak megcsinálni mert a szüleim beleerőltettek ebbe a helyzetbe. Viszont most már akarják, hogy dolgozzak. Hát én nem akarok.
Ha így kikerülnék egy nap az utcára, szerintetek kaputt lenne nekem?
20-21, sajnos ezeknek a felhasználóknak hiába írod ezeket. Nekem pl azt írta egy felhasználó, hogy ő bipoláris személyiségzavaros és fogjam már fel, hogy ő inkább lenne rákos.
Rájuk kell hagyni, majd amikor jön az első komolyabb probléma az életükben, akkor rádöbbennek, hogy ideje abbahagyni a hisztit.
Egyébként pont ezért lett volna jó, ha már egyetem mellett is dolgoztál volna legalább 1-2 napot, mert szereztél volna tapasztalatot azzal kapcsolatban, hogy milyen egy munkahelyen dolgozni, és most nem rettegnél tőle szabályszerűen.
Egy multinál vagyok gyakornok, és mellette egy nehéz szakon folytatom az egyetemi tanulmányaimat, nappali munkarendben.
Kezdetben kicsit igazságtalannak éreztem az élet részéről, hogy mas megteheti az egyetem melletti láblógatást, nekem pedig dolgoznom kell.
Utólag már úgy vagyok vele, hogy legalább szerzek releváns munkatapasztalatot és nem fogok úgy pánikolni, mint a kérdező, amikor majd főállásban kerülök ki a munkaerőpiacra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!