Az emberek miért annyira igénytelenek, hogy gondolkodás nélkül elfogadják a mai kapitalizmust?
Átfogóan demonstrált és megerősített tény, hogy az anyagi javak egy bizonyos pontig korrelálnak ugyan a boldogsággal, ezen túl viszont gyakorlatilag nincs összefüggés a vagyoni helyzet és az ember szubjektív boldogságérzete között. Ez a pont nagyjából a középosztály legalja - ez a szint egy egyenlőbb (nem feltétlenül egyenlő) társadalomban, ahol nincsenek ordító, morálisan elfogadhatatlan, százezerszeres vagyoni különbségek ember és ember között, a fejlett világban már ma is mindenki számára biztosítható lenne.
Az egyik legjobb érv a kapitalizmussal szemben az, hogy nincs utópiája, sőt, még holnapja sincs. Nincs közös gondolkodás, nincsenek magasabb szintű, kollektív célok, nincs semmi, ami az egyén és a közösség felett állna - csak a jelen pillanatba bezártság van a végtelen szabadság illúziója mellett, és az anyagi világ, ami újabb és újabb ellentéteket generál, és lealjasítja az embert.
Felfoghatatlan számomra, hogy hogyan képes boldogságot találni, vagy egyáltalán létezni a legtöbb ember egy ilyen vesztébe rohanó, talán már menthetetlen világban, ahol - feltéve, hogy valaki nem szociopata - a struktúrából közvetlenül következő mindennapi igazságtalanságok önmagukban tönkretesznek minket.
A fogyasztás nem válasz, de lesz-e az embernek másik válasza, mielőtt túl késő lenne? Egyáltalán, miért van az, hogy alig érdekel valakit a kollektív jólét, és nagyobb felháborodást keltene egy komoly vagyonadó, vagy az, ha 5 évig nem lenne Sziget, mint azzal a tudattal élni minden nap, hogy nagyjából az ország fele emberhez méltatlan körülmények között "él"?
#1 Egyetértek, de ez egy hazugságra, manipulációra épülő módszer, a reklámok másról sem szólnak, csak arról, hogy minél több emberre erőszakoljunk rá minél több olyan tárgyat, amire egyébként semmi szüksége nincs, és sem funkcionális, sem egyéb hasznát nem fogja venni, és boldoggá sem fogja tenni.
#5 Az nem igaz, hogy a szocializmus nem működik. Persze nem azt mondom, hogy a szocializmus a megoldás, de valami hasonló irányba kellene elindulni, erőszak nélkül, az emberek bevonásával. Demokratizáljuk a munkakörnyezetet (mert ha valaki belegondol, akkor leginkább az önkényuralmakra jellemző az, ami általában egy munkavállalóra vár a modern világban), szabályozzuk élesen a nagyvállalatokat, csökkentsük a társadalmi különbségeket, aztán nézzük meg, hogy összességében jobban állunk-e, mint korábban. Ha a válasz igen, akkor mehetünk tovább.
#8 #10 Engem személy szerint ezek a dolgok egyáltalán nem érdekelnek, az is egy probléma, hogy akit a materialista világ hidegen hagy, annak sincs alternatíva. A nagy profithajhászás mögött csak az a cél, hogy minél több embert ebben a felszínes tudatállapotban lehessen tartani, amiért cserébe, mint mondtam, bizonyítottan még csak boldogságot sem tudnak adni. Ez így nem megy.
Mátrix című filmet láttad? Egy rabszolga vagy, amíg ki nem lépsz a Mátrixból, többnyire a felébredéseddel. Tudod, piros kapszula!
Nézd meg! Elég az első rész!
"Az nem igaz, hogy a szocializmus nem működik. Persze nem azt mondom, hogy a szocializmus a megoldás, de valami hasonló irányba kellene elindulni, erőszak nélkül, az emberek bevonásával."
A szocializmus egy nagyon szép elmélet, hát milyen boldogság már, hogy mindenki egyenlő, és a megtermelt javakat is egyenlően osztják szét, tisztára testvéries, még a könnyem is kicsordul. Csak épp ez az elmélet nem veszi figyelembe az emberi tényezőt.
1. Mindig voltak/vannak/lesznek lógósok, akik mesterien képesek mímelni a munkát. A kapitalizmusban, ahol a tőkés a munkáért fizet, nagyobb eséllyel vannak a lógósok is munkára kényszerítve, hiszen a tőkés nem akar a lógásért fizetni. Na de a szocializmusban ki kontrollálja őket?
2. Ha a jómunkásembereket nem motiválja semmi, előbb-utóbb ők is lógósokká válnak. Ha ugye nincs fizuemelés, akkor én is a minimumot teszem bele a munkába, mert minek erőltessem meg magamat. A f@szom sem fog a lógósok helyett dolgozni, akkor inkább én is lógóssá leszek.
Szóval ha nincs erőszakkal kényszerítés, akkor a szocializmus a produktivitás hiánya miatt csődöl be, ha meg van erőszak, akkor az még pont az erőszak miatt nem jó.
"Engem személy szerint ezek a dolgok egyáltalán nem érdekelnek, az is egy probléma, hogy akit a materialista világ hidegen hagy, annak sincs alternatíva."
Akkor mi érdekel? Vagy egyáltalán hogyan írsz ide, ha nincs internetképes eszközöd, se interneted?
De már ne haragudjál, mit tudsz csinálni?
Nyilván a kapitalizmusnak a mai szakasza valóban egy rakás sz-r, de ha földhöz verem magam se fog változni. Ebben a társadalomban élek, nemtudok kiszakadni belőle.
Nem tudok kivonulni a társadalomból, egy lakatlan szigetre, ahol magamnak termesztek gyapotot, szövök textilt, varrok ruhát, tenyésztek csirkét meg termesztek zöldséget meg tisztítom a vizet magamnak.
Ez nem igénytelenség, egyszerűen csak én is szeretnék élni valahogy :D
#16 Az erőszak és a vér az sokkal inkább ahhoz az időszakhoz köthető, mint konkrétan a szocializmushoz.
Arról nem is beszélve, hogy a XX. század második fele nagyrészt arról szólt, hogy az USA megszállta, lerombolta, megpuccsolta, a földdel egyenlővé tette a fél világot - de nem azért, mert féltette az embereket a véres szocializmustól, hanem azért (a szovjet befolyás visszaszorítása mellett), hogy nehogy megjelenjenek és konszolidálódjanak sikeres alternatívák a rablókapitalizmus mellett. Merthogy voltak és vannak ilyen példák.
#13 Az a baj, hogy a bérrabszolgaság is rabszolgaság, és a harmadik világban pedig konkrétan gyerekrabszolgák milliói tartják fenn a marketing által permanens lázálomban tartott és manipulált, harmincadik új telefonra váró nyugati ember jólétét. Ez egy mindkét oldalon morálisan totál negatív mérlegű struktúra, a mellette szóló érvek pedig nem meggyőzőek.
#15 Mindenki tud tenni valamit a saját szintjén is, aki nem elégedett. Gazdaságilag baloldali mozgalmakat, szervezeteket lehet támogatni, vagy egyáltalán ezekről a témákról beszélni. A legfontosabb a közösségi tudat erősítése lenne, elég nehéz átérezni más emberek nyomorát, vagy a kollektív jólétet és boldogságot értékelni, mint motiváló tényezőt abban a társadalomban, ahol kvázi megszűnt a szolidaritás, és mindenhol csak a gyűlölet tombol.
"nehogy megjelenjenek és konszolidálódjanak sikeres alternatívák a rablókapitalizmus mellett. Merthogy voltak és vannak ilyen példák"
Mondj egyet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!