Hogyan reagálnál ha felkelnél és kiderülne, hogy az elmúlt 6 évet csak álmodtad?

Egy felől nagyon imádnám. 2018-ban fordult rosszra az életem és azóta is csak egyre rosszabb. Ha emlékeznék az "álomra" tudnám mit csináljak másképp.

Bár mi a garancia arra, hogy működne?!

Másfelől 2019-ben született a gyermekem, akit szintén imádok, sajnálnám, ha elveszíteném.

Bennem eléggé összetett érzéseket keltene, amellett, hogy nagyon össze lennék zavarodva.

Akkor voltam "félidőben" gimiben, akkor kezdtem kibontakozni, sportolni, nyitottabb lenni, fejlődni, és úgy '19 végéig rendben is ment minden, elégedett voltam szinte mindennel. Sajnálnám, ha az az időszak elveszne.

'20-tól kezdődött a hullámvasút, főleg magánéleti síkon értve, szóval, ha azok a dolgok lennének meg nem történtek, még örülnék is. Az idei év is elég.. vegyes volt, és messze az egyik legnehezebb is, történtek persze jó dolgok, de sajnos a negatívak vannak túlsúlyban eddig.

Ugyan nem fenékig tejfel az életem, a megkeseredett, talán depressziós Apám és a párja a családom, párom nincsen, gyereket nem akarok, még mindig keresem a helyem az életben, külföldre akarok költözni, de egyedül nehéz lesz és apám talán ki is tagad....

De mégis sokkot kapnék.

2017-ben 24-25 éves voltam, ez az egy jó. :D

De egy darab értéktelen diplomával, betanított irodai munkásként, full monoton adminisztrációs munka, szemben a személyiségzavaros kolléga...

Azóta átképeztem magam és abban is dolgozom, rugalmas munkaidő, heti átlag 3-4 nap home office, modern és új irodaház dunai panorámával, rendszeresen sportolok, kezdek kevésbé durván gyenge lenni, javul a testtartásom, az alakom, a 2017-ben passzív angolom már nem annyira passzív és a második nyelvemet, a németet is "leporoltam".

Tehát konkrétan borzalmas lenne, nagyon gyenge és enyhén túlsúlyos, büfédiplomás nőként mehetnék be manuálisan ellenőrizni ügyfelek különféle adatait különféle rendszerek között 150 ezer forintért... Lehet főbe lőném magam.