A munkamorál miért különbözik ennyire népcsoportok közt?
Persze lehet nem teljesen pontos a megfogalmazás, mert ugyanazon népen belül is vannak különbségek, de azért vannak jellemző tulajdonságok, amiket észre lehet venni. Pl a japánok, kínaiak köztudott, hogy nagyon sokat dolgoznak, el is várják tőlük, hogy túlórázzanak és nem ritkán fordul elő, hogy valaki munkahelyi kiégésben hal meg. Az európaiak is magas hozzáadott értékű munkákat végeznek, de azért vannak különbségek, mert a déliek sokkal kevésbé szorgalmasak, mint az északiak. Meséltek ilyeneket, hogy dél-olaszok, spanyolok próbáltak Németországban dolgozni, de egy idő után hazamentek, mert nem bírták a ritmust.
Ami viszont érdekes, hogy a Közel-Keleten úgy tűnik a zsidók pl nagyon dolgosak, de a többiek kevésbé. Nyugaton is az onnan származó bevándorlók nem arról híresek milyen tevékenyek és azért valljuk be nálunk sem a cigányok törik leginkább össze magukat a munkában. Az is megfigyelhető, hogy egy japánnak, európainak alapvetően kicsit szégyen, ha nem dolgozik és megtehetné, inkább szociális segélyből él, ellenben az előbb említett csoportoknál ez egyáltalán nem okoz ilyenfajta érzetet. Miért vannak ilyen különbségek? Miért nem törekszik mindenki azért, hogy vigye valamire, jobbá tegye a környezetét?
A kultúra. Teljesen més a hozzáállás.
Még csak nem is az, hogy szégyen vagy nem szégyen pl. a segély.
Egy arab vagy cigány nem hogy nem szégyenli, hanem szerintük nekik ez JÁR, neked pedig meg kell adni nekik. Ők megérdemlik és alap, hogy te kiszolgálod őket, mert te kutya vagy, meg csicska.
#3
Jó, de sok magyar meg igen és van, aki lelkiismeretesen végzi a munkáját. Ismerek ilyen tanárt pl.
Mert nem mindenki él olyan hosszú ideje munka-rabszolgaságban, mint a fehér/európaiak és az ázsiaiak, ezért a többiek szellemét még nem sikerült úgy kerékbetörni, hogy bármilyen szart eltűrjenek, mint a heti 5-szöri 8 órás munkát, ami ellen egyébként mostanában már a fehér fiatalság is lázad és nem hajlandó részt venni benne.
Aki meg rasszistázik a kérdésre az egy idióta, marajdon a szója lattéjánál.
Nem csak a munkamorál, az emberi szokások, a kultúra is mások. Talán ezért.
Skandináv országokban a 20. század elején volt az egy főre jutó legtöbb sztrájk, aztán megbecsülték a munkáltatók a dolgozókat, mert belátták, hogy ők is megszívják a végtelen kizsákmányolással. Aztán kialakult egy lojalitás a munkások részéről is.
#8
Gyümölcsökről ÉS a tengerből szerzett élelemről beszéltem. Ha már írni tudsz, érdemes lenne olvasni is megtanulni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!