20 év körüli fiatalok, ti szeretnétek a jövőben házasságot?

Ezt mondja mindenki, hogy csak egy papír, meg nem érték. De ezt senki se hiszi el. Az ilyen embereknek is ha mondom hogy az xy barátnője, kijavít hogy az nem a barátnője, hanem a felesége az xy-nak. Tehát mégis számít.

A házasság egy társadalmi elismertséget ad a kapcsolatnak. Persze itt rögtön lehet támadni, hogy nem érdekelnek mások, de ez csak önáltatás. Ott vannak például a meleg kapcsolatok. Sok országban nem ismeri el őket a társadalom, nem sétálhatnak kézen fogva, nem tájékoztatja őket az orvos a párjuk állapotáról stb. Itt nem feltétlen magyar viszonyokról beszélek, nem akarok erről itt vitázni. Akinek kényelmesebb, az gondoljon valamilyen radikális iszlám országra. De ez heteró párokra is érvényes. Hivatalos ügyekben fontos hogy valaki rendelkezzen házastársi státusszal.

Hogy a kérdésre is válaszoljak: én megházasodnék, ha valamilyen csoda folytán találnék valakit aki hozzám jönne. Lehet kötnék házassági vagyonszerződést. De elvenném. Ezt a megbecsülést, elismerést megadnám annak, akit szeretek.

16, sajnos néha az sem elég, ha már ketten vagytok. Ehhez az kell, hogy mindketten akarjátok a házasságot.

Egyébként fél órája vetettük fel itthon újra ezt a témát. Most ezekkel zajlott az érvelés:

-Miért kérted meg a kezem, ha nem házasodunk?

-Mert hülyeség, pénzkidobás.

-Miért pénzkidobás, ha 2 évig havi szinten 10 ezret kapunk? Sok kicsi sokra megy, jó ez a kevés is, mint a semmi.

-Aha, neked. Házasság után az én fizetésem már közös vagyon lesz veled.

- Miért, az én fizetésem nem lesz a tiéddel közös?

- A te fizetésed inkább hagyjuk. + ha te meghalsz, a szüleid kapják az én fele vagyonom is.

- Azért ez nem így működik, de mondok én valamit, úgyis terveztem már korábban egy ügyvéddel hitelesített végrendeletet, mi legyen a vagyonommal. Szüleim jól megvannak az én pénzem nélkül is, úgyis neked adnák, még ha nekik járna is. Ennyire azért ismered őket.

- Japersze. Aztán te mióta vagy lettél ilyen vallásos, keresztény?

- Micsoda?

- Minek erőlteted ezt a keresztény szokást, ha nem vagy vallásos?

- Nekem nem is lehet templomi esküvőm, meg nem is akarok. Lagzit sem. Indiában is van férj-feleség, mégsem keresztények.

- Nekem ez akkor is csak egy papír az államnak, amivel engem lehet szivatni.

- Lehet hogy neked csak egy papír, de nekem többet jelentene.

- Mit jelente többet? Hogy el tudd mondani, hogy férjed vagyok? Csak erre kell?

- Nem érted. Férfiként nem is fogod megérteni. Nekem érzelmileg jelentene sokkal többet, sokkal szorosabb köteléket tudnék köztünk.

-És attól változni fog bármi? Másik égtájról fog kelni a Nap?

-Nekem sokat jelente, hidd el.

- Te meg az hidd el, hogy mennyi mindent úgy csináltam, hogy neked jó legyen.

- Miért, én talán nem mondtam le dolgokról miattad?

-Akkor meg fogd fel, hogy ez a házasság dolog is ilyen. Fogadd el, hogy én nem akarok, mert csak pénzszórás nekem.

- És amikor megkérted a kezem, az nem volt pénzkidobás?

- Az más.

- Miért más? Vettél gyűrűket 200 ezerért. Az mi, ha nem pénzkidobás?

- -Az más, mert azzal nem vállalok kötelezettségeket. Házassággal meg igen.

- Nem azért, de többe került az eljegyzés eddig, mint amit házassággal bukhatnál. Nyugodtan mondd meg, ha mégsem vagy biztos abban, hogy velem szeretnél életed végéig maradni. VAgy ha nem bízol meg bennem annyira, hogy nem tartok igényt a pénzedre, ha szétmennénk.

- Nem erről van szó, szeretlek és bízom benned.

- Akkor miért kérted meg a kezem, ha most meg pár évvel később hallani sem akarsz esküvőről?

- Mert eljegyzést akartam. Esküvőt nem. Ilyen egyszerű.

- Én nem értelek. De tudomásul vettem.

Szóval csak azért írtam le ezt az eszmecserét, hátha valaki okosodik belőle, vagy talál benne bármi használhatót. Vagy elgondolkodik rajta.