Ha csalódtál az emberekben, vagy ha a pároddal nem szeretnétek gyereket, szerinted egy kisállat megléte pótolja az ezekből eredő hiányt?

Nem, nem ugyanaz a kettő.

Nem mondanám, hogy ugyanaz a kettő, mert én nem tudok úgy szeretni egy embert, mint az állataimat, mert bizonytalan és bizalmatlan vagyok, de az állatokban soha nem csalódtam, ezért értük, velük élek, emberekkel nem tudnék.

Nem kell így se ugy se kiskedvenc..

Teljesen nem tudja potolni a hianyt, tobbek kozott azert nem, mert az elso esetben az ember a maganyossagot sokszor szemelyes kudarcelmenykent eli meg, es az onertekeleset nem javitja, ha csak allattol tudja megkapni azt a szeretetet es ragaszkodast, amelyre vagyik. De sokkal konnyebb elviselni a maganyt is, a gyermektelenseget is, ha van olyan hazi kedvenc, akivel lehet kommunikalni, jatszani, akit lehet valamilyen mertekben tanitani, nevelni, aki maga is keresi az ember tarsasagat es orul neki, ha latja. Ezert ebbol aszempontbol a macska vagy kutya sokkal jobban tudja potolni az emberi tars hianyat, mint pl. a teknos, kigyo, vagy az akvariumi halak, amelyek szinten sok oromet szerezhetnek a tartojuknak, de nem lehet ugy kommunikalni veluk, mint egy macskaval vagy kutyaval. Az viszont nagyon fontos, hogy a maganyos vagy gyermektelen ember ne emberiesitse, ne kezelje gyerekkent a hazi kedvencet, hanem vegye figyelembe annak a termeszetes viselkedeset es szuksegleteit, ne eroltessen ra olyasmit, ami "cuki," de az allatnak nem esik jol. Kulonosen kutyakkal fordul elo, hogy az oket gyerekkent kezelo tulajdonos annyira elkenyezteti oket, hogy a viselkedesuk nagyon problemas lesz.

Én nem szeretnék gyerekeket miközben nagyon szeretem az állatokat. Szerintem más a kettő és problémásnak tartom, ha valaki gyerekpótlékként kezeli őket.

Nem pótolja, viszont egy szeretett háziállat egyértelműen stresszoldó, lelki gyógyítója a gondos gazdának, és igen sok mindenre megtanít!