A pénzes emberek, miért ennyire "jó fejek"?

Attól függ, hogyan nevelték fel az embert.

Nekem is van pénzes ismerősöm, akkora pofája van, hogy kitakarja a napot, de van olyan tehetősebb ismerősöm is, akiről csak nagyon későn tudtam meg, hogy hogyan is él, mert sosem vágott fel vele, nem költött mindenfélére.

Illetve függ attól is, hogyan viszonyul a pénzhez:

Ismerős gyereke eleve jó anyagi körülmények közé született, ha kell valami, azonnal megkapja (autó, lakás stb).

Ő soha nem fogja becsülni a pénz értékét.

Férjem átlagos családba született, szülei egyszerű, érettségizett emberek, gyári betanított munkások.

Férjem sokat tanult, ki akart törni a családban, most összesen 9 nemzetközi cég vezető helyettese. Mondhatjuk, hogy jól keres, mégsem látszik meg rajta: alig van márkás ruhája, van egy 20 éves, használt VW-je, meg egy suzuki robogója.

Róla sem mondod meg, hogy pénzes ember, sosem vág fel azzal, hogy mivel dolgozik.

Viszont mivel önerőből tett szert minderre, nem fogja szórni sem. Jelenleg házra gyűjtünk, nem is fogunk felesleges dolgokra költeni.

Ő tud bánni a pénzzel, be tudja osztani.

1. Vagyok, bocs, a kérdésedhez meg nem írtam a lényeget: szóval férjem is tök jófej a munkahelyén, lejár még a sorra is néha, megnézi miújság a termelésben.

A legtöbben összehúzzák magukat, hogy "itt a nagyfőnök", aztán férjem odamegy hozzájuk, beszélget kicsit, rendben megy-e minden, van-e szükségük bármire, van-e észrevételük, ha valami nem jó a munkában stb. és azon ő tényleg változtat!

Ha kell, saját maga szereli meg lent a dolgokat, ha szólnak, hogy valami rossz. Mindig dicsérik lent, hogy nem elég hogy "fentiként" köszön nekik, de még szóba is áll velük, és segít nekik, ahol tud. Volt, hogy egy diákmunkásnak segített betanulni, mert az oktatója le sem tojta.

Az irodában is sokmindenki kedveli, de ott már észrevehető, hogy a magasabb főnökeinek nem tetszik, hogy mindenkivel normális és jófej.

(Férjem egyedül velük nincs jóban, de ki is osztja ezeket pénzes, sznob fő-főnököket, munkatársai legnagyobb örömére :DD)

Hármas leírta a választ.

Van ideje ami szabad,élni akar,felszabadultnak érzi magát mert nem kell rágnia a körmét a számlák miatt.

Átlagos embernek kell.

5-ös vagyok,gondoltam kifejtem.

Az átlagos embernek mindig azt kell,tehát 0 ideje van bármire is amit szeretne.

Ha meg azt csinálja amit szeretne,akkor egy fontos dolgot kell halogatnia,ami miatt később megint többet kell talpalnia.

Egyéb példák :

Most vagy elmész mosogatni,vagy holnapra bebübösödik minden a mosogatóban.

Vagy mehetsz bulizni is.

Tehát mocskosul nem azon múlik hogy mit tesz,amit szeretne,hanem amit kell.

Mindig lesz valami következménye,örök mókuskerék.

A gazdag vesz ennivalót az étteremben,míg a szegény meg mosogat.

Vagy a szegény elmegy bulizni,de ez az idejébe kerül amit arra kéne fordítania hogy gazdag legyen.

A gazdag meg ha tényleg gazdag esetleg van valamije amit bérbe ad,havonta jön be a pénz.

Őt nem érdekli,hogy ma vagy holnap megy el bulizni.

Tudja,hogy lesz.

Az átlagos ember élete mindig is a túlélésről szól,semmi ideje kapcsolatokat építeni,vagy ha van is akkor alig.

A gazdag napirendje az,amit szeretne.

Nyilvánvaló hogy valamiből kell pénz,de akkor hagyja abba amikor akarja.

Nyilván,ha azt mondják neki hogy ennek késznek kell lennie vagy elbukják a pénzt nem fogja "akarni" abba hagyni az adott dolgot.

De utána szabad.

Megkeresett több hónapra elegendő pénzt.

Ilyenkor jön a szabadság része.

Találkozik sok emberrel,sok mindenkit megismer.

Ez jó mert sok előnye van.

És nem számít hogy 10 vagy 11 km-ert kell autóznia.

Nem megy el fél óra az utolsó 5 forintosok megszámolására.

Nincs megkötve,mint a ló.