Az incelek más valóságot tapasztalhatnak meg és ezért nem érti, nem tudja a többi ember a helyükbe képzelni magukat?

Ez egyáltalán nem ritka jelenség, hogy valaki kitalál egy baromságot, elhiszi és az visszahat rá, mert aztán aszerint él.

Állandóan saját sorsán kesereg így aztán tényleg elkezdik utálni, mert senki nem szereti az ilyen magatartást, a vidámság, az önzetlenség, a talpraesettség a nyerő.

Mellesleg megértjük, mert mindenkinek adódnak rossz pillanatai, elveszítheti az önbizalmát is, érezheti bárki rövid időre ugyanazt, senki nincs védve az ilyen érzésekkel, gondolatokkal szemben, csakhogy a többség egy idő múlva, ha kikeseregte magát, túl tud ezen lépni, így az incel attól az, ami, hogy ő meg nem és beleragad saját kitaszítottságának, értéktelenségének érzésébe, mert erről van szó és ezzel mindenkinek az agyára megy egy idő múlva.

A legtöbb ember saját maga is tud segíteni magán, olyanokkal, hogy nem kell mindent mellre szívni. Az orosz úgy mondja ezt, hogy 'gye baty', vagyis baxni rá! Le va sz..va!

Minden, ami rossz, ami bánt.

Mellesleg Tolsztoj nagy igazsága, hogy: 'boldog akarsz lenni?

Hát légy boldog!'

Egyszerű dolog, leülsz, és boldog vagy, ezt senki nem teheti meg helyetted.

Csak az a baj, hogy te nagyon szereted a saját szerepedet, a szenvedésedet és eszedben sincs boldognak lenni.