Volt már részetekről gázosan alakult randi? Ha igen, mi okból volt rossz a randi?

#4 És lett belőle valami?

Mert amúgy tök filmbe illő sztori lenne egy párkapcsolat kezdetének.. :D

Ez már régen volt, nem volt még ennyire fejlett a hálózat, nem vokt általános a képcsere, a videó meg egyáltalán nem ment.

Megdumáltam a randit egy csajjal, persze álnéven, neki is álneve volt, mint utólag kiderült.

Mikor találkoztunk, kiderült, hogy ismerős, idősebb csaj, aki mellesleg nagyon ronda is. De akkor már chateltem vele napok óta mindenféle perverzséget, de tényleg nagyon durván chateltünk. Mikor megláttam, azt hittem szénné égek.

Tindereztem, matcheltem egy pakisztáni sráccal. Tök jó arc volt üzenetben, meg ilyenek, jól eldumálgattunk, de én tologattam a találkozót, mert hát szorgalmi időszak vége volt, napi két zh minimummal. Aztán végülis aznap találkoztunk, amikor én éppen kiköltöztem a koliból a téli adminisztrációs szünet idejére. Kb egy óra volt a randi, neki mennie kellett dolgozni, nekem meg ugye el kellett érni a vonatot. Kezdjük ott, hogy az angoltudásom mint olyan elromlott, alig bírtam megszólalni, holott én eddig fullosan azt hittem, hogy menni fog, hát baráti társaságban is működik más külföldiekkel. És igen, társaságban tényleg nagyon fasza vagyok, ahol nem nekem kell folyamatosan sokat dumálni, mert a szövegértésem rendben van, írásban meg hát használok szótárt, ha olyat akarok mondani, amit nem tudok. És akkor a leblokkolt angolom problémáját tetézte az, hogy nekem nagyon kellemetlen személyiségem van első találkozasokkor, pláne, ha kettesben vagyok valakivel, ami egy randinak a sajátossága ugye. Na meg még csendes is vagyok alapból. Egyébként az egész randi alatt egy nyirkos padon ültünk az egyetem főépülete mellett, mert ugye idő szűkében voltunk. Egy csomót beszélt a vallásáról, és hogy neki fontos, hogy ha majd egyszer családja lesz, akkor ott is jelen legyen a vallás.(én meg ateista vagyok, tehát innen már off lenne akkor is, ha csak egy basic, nem elborult keresztény lenne) Végül sokkal hamarabb lerázott. Pár óra múlva rámírt, hogy nagyon örül, hogy megismert, nagyon kedves vagyok és stb, de mi lenne, ha megpróbálnánk csak barátok lenni, lesz, ami lesz alapon, hátha úgy kevésbé lesz kínos a kapcsolatunk. Azóta nem beszéltünk.

A másik kínos randim 15 évesen volt, bár ez igazából nem is egy randi volt, csak én azt hittem. Volt/azóta is megvan, jóban vagyunk/ egy fiú barátom. Akkoriban én már hónapok óta nagggyon bele voltam zúgva. És elhívott talizni. Folyópart, rózsakert, hót romantikus lehetne. Sétálunk, dumálunk, ő közölte velem, hogy valamit el kell mondania, amit még soha senkinek nem mondott el, de nagyon fontos lenne, hogy én tudjam. És hát elmondta, hogy meleg, és pasija van...

Harmadik kínos sztori, egyetemistaként volt már ez is. Szintén tinderrandi. Ugye azt tudni kell, hogy én tanáris vagyok, egyik szakom matek, és a matekos tárgyak egy részén a matek bsc-s hallgatókkal közösek az óráink, de velük annyira nem beszéltem, mert a többségük (tehát a nyolcból héten) nagyon weird az évfolyamon. Van akit csak névről tudtam, mert sose hallottam megszólalni se szünetekben, se órán. Van akinek az arcára sem emlékeztem már akkor sem, mert olyan lényegtelen és szobanövény jellegűen létezik. És én ugye randiztam volna valakivel tinderről. Ülök, telik az idő, srác sehol. Már vagy másfél órája várok, sehol senki. Mondom akkor hagyom a gyászba. Ráírtam a srácra, hogy mizu, miért nem jött. Órákkal később megkaptam életem válaszát, ő jött, csak megijedt, ezért a távolból nézett rám, és látta, hogy elmegyek, szóval gondolta nem zavar akkor. És hogy még gázabb legyen a helyzet, másnap megyek be órára, és ott realizálom, hogy a srác az egyik nagyon weird matematikus hallgató csoporttársam.