31 évesen még a gyerekkori szobában lakva normális?

...nyugdíjas anyával,apával, akik főznek,mosnak,takarítanak rá.

A legjobb haverom esete ez,aki nem igazán érzi még szükségét a családi fészekből való kiröppenésre, mikor ezt szóvá tettem a múltkor megharagudott,összevesztünk,azóta nem tárgyalunk.

Szerinte normális ez. Nagyon szépen meg tudja fogalmazni mikor épp mi az ok arra,hogy most még nem érdemes elköltözni. Anyagiak,gazdasági helyzet,most sok a tanulnivaló,magas árak...pedig párom egyik barátnője egyszer még egy nagyon olcsó kis garzonlakást is felajánlott neki, nyomott áron,jelképes bérleti díjal.

Arra is nemet mondott.

Ami a szörnyű benne,- mielőtt sokan érvelnek majd ezzel-,hogy nem gyűjt Ő se önerőre,se lakásra. Elkölti játékkonzolokra,horgászfelszerelésre, fényképező objektumokra. Mindenféle szakmákat kitanul(autószerelő,villanyszerelő) álmodozva, hogy majd ezek hozzák el neki a gazdagságot és az áttörést, majd ezekkel kijut a családi házból, majd mikor befejez egyet kezd bele egy másikba. Így telnek az évei.

Három hónapja felmondott a munkahelyén,azóta munkanélküliként él a szülei nyugdíján.

Ti hogy próbàlnátok közeledni felé? Hiányzik mint barát, de úgy érzem egyre rosszabb a szitu.