Azok, akik egyaránt sikeresek a munkájukban és a magánéletükben, mit tudnak, amit mások nem? Mit csinálnak ők máshogy?

Szerintem olyan ember, akinek MINDEN sikerül, nem létezik. Ha jobban megismersz valakit, rájössz, hogy VALAMI hiányossága neki is van.

Ismerek nagyon durván sikeres embereket, van, aki pl. több teljesen különböző szakmában kiteljesedett (olyasmikben, amik már önmagukban is brutál elismerésre méltóak), közben még gazdag szociális életet is élt, és akármikor találkoztam vele, mindig tiptop kinézete volt, összeszedett volt a mindennapi teendőit tekintve, precízen végezte minden feladatát “szétesés” vagy késedelem nélkül, és mindig egyből rendelkezésre állt, ha valaki segítségre szorult - de neki pl. nem volt családja, nem is akart, leginkább a munkájának élt, és a kapcsolatai se voltak túl tartósak.

Aztán ismerek olyat, akinek nagy családja van, sikeres gyerekei, szép házat épített egy nagyon jó környéken, ő maga is többdiplomás, ledoktorált - de ő is sokmindenről lemondott a karrierjét tekintve a gyereknevelés miatt.

Na de a konkrét kérdésre válaszolva, ehhez leginkább kiváló időbeosztás, határozott célok/tervek, motiváció és kitartás kell. Ezenkívül nyilván nagyon sok minden múlik az alapszemélyiségen és a háttéren is, de abból is tudni kell kihozni a maximumot.

Én magam úgy próbálom összehozni, hogy több területet is kimaxoljak, hogy igyekszem kombinálni a dolgokat - elég tanulós szakon vagyok az egyetemen, rengeteg plusz feladatot is vállalok, ezekért viszont pénzt is kapok (nincs olyan sok időm dolgozni); mellette versenysportolok, ami mellett nem lenne időm szociális életet élni, viszont mivel csapatban vagyunk, a barátaim a csapattársaim, így sose érzem magam magányosnak. Utazni nem lenne időm és pénzem se, viszont 1. a sportversenyek miatt sok helyre eljutok 2. a legtöbb barátom messzire költözött, így őket meg tudom látogatni elég olcsón.

Párkapcsolatom viszont nincs, mivel minden szabad percemben tanulok vagy dolgozom, tehát nekem se jön össze minden.

Le lehet szavazni de sokat számít, igen is sokat, hogy hová születsz és milyen külsővel.

Látom az embereken, hogy mennyivel gyorsabb egyszerűbb azoknak az élete akik kapnak egy lakást, autót a szülőktől, okés egy diploma sem minden én 31 évesen tudtam a diplomámmal megfelelő munkahelyet fizetést találni.

Vállalkozó szülők ismeretség, magasabb körökben való mozgás protekció mindent megkönnyít.

Társat találni ismerkedni szintén előnyt jelent, nem a sor végére kerülsz ha jó a külsőd.

Önismeret...ja persze.

Igen, 8-as, ez az én bajom nekem is. Hiába vagyok jól, hiába vagyok boldog, ha a társadalom jó része nem akarja látni "mi folyik itt gyöngyösön", ez néhanapján elszomorít.

Az edukációval próbálkozó válaszaim rendre birkasorban vannak leszavazva.

Nem kell a sikeresnek megoldani a sikertelen életét, ha jól értettem, amire gondolsz. Pont, hogy rávezetni őket a saját megoldásukra. De nincs bemeneti oldal sajnos. Ezért lesz vége a országnak hamarosan.

Ennek az oldalnak a megszűntetésével, vagy gyökeres változatásával kellene kezdeni.

Mert míg régen az volt a gyakori kérdés, hogy "hogyan főzzük a húslevest", ma már az, hogy "hogyan mondjam meg a férjemnek/anyámnak/barátnőmnek" Annyira nem beszélgetnek a való életben az emberek.

6-os voltam.