A szenvedélyes, expedíciós, magashegyi hegymászók többsége a szenvedélyében leli a halálát?

#15.

"Nem értem ha fogalmad nincs róla, miért hivatkozol a földrajz tudásra."

Bocsi, jártál már Indiában? Mondjuk Észak-India. Kasmír, Pandzsáb stb.? Amúgy gyönyörű hely, érdemes elmenni. Ha igen, magad is tapasztalhattad, hogy amennyiben nem nálunk télen (ott kellemes, meleg idő van akkor) mentél, hogy egy kicsit bőrig áztál. Nepál és Tibet kicsivel van északabbra. Valójában három évszak van, nincs négy évszak. India éghajlata trópusi monszun, és a trópusi átmeneti övbe esik.

Tök véletlenszerűen beírva a keresőbe egy térkép a trópusi átmeneti övről, valamint annak éghajlatairól, területeiről: [link]

Világosan kirajzolódik, hogy a trópusi monszun a Hindusztáni-félszigeten elhúzódik egészen a Himalája határáig. Alfred Wegener óta ismerjük a lemeztektonikát. Világosan tudjuk, hogy egykor az indiai szubkontinens teljesen különálló, független volt Ázsiától. Tektonikus mozgásoknak köszönhetően kerül oda, és nagy erővel közeledik a mai napig a két lemez. Ez az erő gyűrte fel a Himaláját. Azon a területen: Nepálban, Délkelet-Tibetben, Butánban, Ladakban, amúgy trópusi monszun éghajlat lenne, csak a Himalája felgyűrődése miatt nem csak a napsugarak beesési szöge, az óceántól való távolság stb. befolyásolja, hanem elég erősen a magasság (és ennek folyományai, például a légnyomás) is. A hegyvidéki/felszín feletti magassággal változó éghajlatnál érdemes megemlíteni, hogy kiválóan felírható a földrajzi övezetesség észak-dél irányban, de ettől függetlenül a földrajzi elhelyezkedésen semmi nem változtat. Magyarán trópusi monszun jegyek megspékelve a magassággal.

Íme egy klímadiagram Pokharából, egy kedves, nepáli városból az Annapurna hegylánc alól: [link]

Miért lenne "egy hetes ablak"? A diagram alapján egyértelmű, hogy májusban már igencsak megkezdődik a monszun. A csapadék már elég magas. Akkor még nem beszéltünk arról, hogy május vége van, tehát valahol a májusi és a júniusi között, a májusihoz közelebb lévő adatokra számíthatunk. Az időjárás váltakozása itt sem olyan, mint Hári Jánosnál a határon, csak a naptárban. Valamilyen szinten átmenetről beszélünk, bár sokkal radikálisabb a váltás tényszerűen, mint a mi mérsékelt övezetünkben. Miért hagyna ki pár hétre a monszunesőzés? Az esőzést szelek és konvekciók okozzák. Pontosítok: amblock a csapadék a szelekkel, légáramlatokkal, konvekciókkal függ össze, ami pedig a légnyomással. Ez utóbbi már kicsit fizikás része a földrajz tudományának (pl. meteorológia). Szóval, a már egyre inkább megérkező monszunszélrendszer, meg az egyre inkább kitolódó termikus/hőmérsékleti egyenlítő minek fordulna vissza?

Időjárási diagram Katmanduról: [link]

A hőmérséklet valóbban valamivel hidegebb, hisz távolodtunk már az Egyenlítőtől télen, ugyanakkor nyáron is egy szakaszon visszaesik valamivel a sűrű felhőzet következtében.

Másrészt azért a videóban szereplő férfi, aki nem csak "tudományoskodik", meg könyvek tartalmát ismételgeti, esetleg utazásai során azon pár hét tapasztalatáról ír bizonyos esetekben (ellenben például velem), hanem a saját bőrén tapasztalja már XY éve. Kint él életvitelszerűen. Katmanduban él, de a családjuk vidéki. A családjában serpák is vannak, akik életvitelszerűen élnek a Himalája magas részein. Talán van némi tapasztalatuk, ha nem is sok.