Miért akarta Suhajda Szilárd megmászni a havashegyet a serpák segitsége nélkül ?

42#

Ezek szerint az anyáknak több eszük van mint a férjeknek. Én még ilyen anyáról nem hallottam.

Az alacsony oxigénszint nemcsak a közérzetet rontja, de megalapozza a hibás döntéseket is.

A kognitív teljesítőképesség, a közérzet, valamint a központi idegrendszeri funkciók, például a koordináció, 4500 méter tengerszint feletti magasságban kezdenek romlani, extrém magaslaton pedig a hegyi betegség tünetei is sokkal erősebbek és szerteágazóbbak: megjelenik az étvágytalanság, a hányinger, a szédülés, az ingerlékenység és az álmatlanság.

Az egyre alacsonyabb oxigénszinttel úgy próbál megküzdeni a szervezet, hogy még több vért küld az agyba, ami annak megduzzadásához, vagyis magaslati agyödémához is vezethet: ahol a duzzanat megjelenik, ott növeli a nyomást a koponyán belül. A magas koponyaűri nyomás pedig azért veszélyes, mert megakadályozza az egészséges agyműködéshez szükséges véráramlást és oxigénszállítást, ami tájékozódási zavart, hallucinációt, zavartságot, az izommozgások koordinációjának zavarát, eszméletvesztést, súlyos esetben akár maradandó károsodást vagy 24 órán belüli halált is okozhat.

Az első tünetek megjelenésekor amit tehet a hegymászó, azonnal visszafordul és lejjebb ereszkedik.

Igen, a serpák elmondása szerint is agyi ödéma jelei már látszódtak rajta és ez okozhatta a rossz döntések sorozatát.

Rossz útra tért és elveszett.

Onnan már nincs visszaút.