Van olyan hogy valaki fiatalon tutyimutyi, és felnőttként tud ezen változtatni, vagy ez már így marad?

Az ember személyisége elvileg 25-30 éves koráig fejlődik, változik, majd rögzül életed végéig, legalábbis az én tudásom szerint.

Én amúgy személy szerint mindig is félénk és zárkózott voltam, manapság (35 évesen) is elég introvertált személyiség vagyok, de ettől nem tartom magam lúzernek vagy hasonló, elkönyveltem és elfogadtam magam olyannak amilyen (nagyon fontos az egészséges önkép).

"Sajnos így marad." - Vigyázz a közveszélyes kontárokkal!

"Saját tapasztalat." - Saját tapasztalatot nem lehet egyetemesen mindenkire ráhúzni, mert ez azt jelent, hogy ő maga a mérce / a csúcs, és nála jobban senki sem tudja.

Többi hozzászólásra nem reagálok.

Meg kell nézni, hogy mi okozza a tutyimutyiságot.

Önbizalom hiány? Tapasztalatlanság? Rendszerint negatív hatással lévő fizikai (fizikai zavaró dolgok, mint pl. bűz, zaj stb.) és mentális (negatív dolgokat beléd tápláló emberek) környezet? Vagy pedig jogos az önbizalom hiány, mert tényleg nincsen sok mindened (elsősorban képességek, az anyagi csak másodlagos), ami a veled egykorúaknak megvan? Nem látsz egy konkrét irányt az életedben? Vagy már fel is adtad, mert tudod, hogy benne vagy egy élethelyzetben, amiből a változtatás igen lassan és igen nehézkesen megy. Kell ehhez egy nyúl! A nyulat futóedzéseken szokták használni. A nyúl vagy egy személy vagy pedig egy robotféleség, ami előtted halad és diktálja s tempót. Így gyorsabban lehet haladni a fejlődésben. Persze a kényszer is nagy úr. Ha egy rettenetes kutya vagy oroszlán vicsorogva teljes erejéből rohanna utánad, lehet/valószínű hogy világrekordot döntenél futásban. A nyúl alatt tehát olyan személyt vagy tényezőt értek, aki motivá, biztat. Az ember alapjáraton társas lény. Vannak, akiknek egyedül is jól megy mindenféle kapcsolat nélkül. Azt azért fontos megemlíteni, hogy teljesen tiszta legyen a kép, hogy ebben a modern világban aki egyedül van, az sincs egyedül, mert ahogy olvassa a blogokat, cikkeket vagy videókat, dokumentumfilmeket néz, azok mind szólnak hozzá. Méghozzá azért szólnak/beszélnek hozzá, mert ember alkotta azokat.

Mit akarsz az életben? Tanyára költözni? Akkor olyan közösségekben kell akár virtuálisan is forgolódni vagy olyan témákat kell az interneten felkeresni, ha netán nem lenne valaki, akivel fizikailag tudsz erről a témáról beszélni, mert őt is az érdekli. Ha pedig nem tanya (aminek nagy az esélye a magy számok törvénye alapján), úgy helyettesítsd be elképzelésedet és gondold át, hogy ki vagy mi lehet a te nyulad.

A rendszerint negatív személyektől pedig ami rajtad múlik, TÁVOLODJ EL!!! SZAKÍTSD MEG VÉGLEG SZ ILYENEKKEL A KAPCSOLATOT, MERT ŐK AZOK, AKIK TÚLNYOMÓ RÉSZT HÁTRÁLTATNAK.

Persze az ismeret is fontos, ha például sok probléma merül fel a jővőddel kapcsolatban és nem tudod, hogy hol keress rá megoldást, akkor megint csak ott tartasz, hogy akadályozva vagy, fy megmászhatatlan fal előtt. Nagyon hasznos sz önálló élethez a leleményesség, az utána járás, hogy tudod, hogy amit keresni akarsz, arra hol találsz megoldást. Én például ezt az oldalt, a gyakorit használom az információ szerzésre vagy legalábbis útmutatásnak. Persze vannak témakörök, amikhez nem szólnak hozzá, tehát az olyan témakörű kérdésekre itt nem fogok válaszolt találni. De lehet, hogy a Facebook sem jó megoldás, mert sokan ott is értelem-hiányosak. De azért a FB igen elterjedt, renggggeteg specializált csoport létezik.

A fő válasz tehát ez a kérdésedre ez: "Találd meg a nyuladat!" Mert, ha megtalálod a nyuladat, úgy akármilyen helyzetben is vagy, onnan sokkal könnyebb kimozdulni. És a nyulad is valószínűleg tapasztalatlan volt és tudna beszélni (most személyre gondolok) nyíltan megszégyenítő dologról - feltéve, ha vállalja.

A saját tapasztalatom pedig az, hogy ami tudásokkal rendelkezel, azokat oszd meg. Ha pedig tényleg nincsen elegendő tudásod, akkor pedig kezdj el szerezni! Mert, aki szomjas a tudásra, az tud tanulni (méghozzá gyorstempóban - feltéve, ha a tudás helyes). És nem a megszégyenítő személyeknek kell elmondani, hogy ennyi meg ennyi éves létedre olyan alapvető dolgokat nem tudsz, amit 10 évvel fiatalabbaknak teljesen egyértelműek! Hanem azoknak beszélj szégyenletes hátrányaidról, akik szintén hátrányban szenvednek és emiatt értik és nem fognak kinevetni vagy méghozzá kigyúnyolni is. Ha pedig azt mondanád, hogy gyáva vagy erre, mem baj, akkor az első lépés a tudás szerzés fizikai személyek kihagyásával - de ha nincs fizikai nyúl, úgy egy elképzelt jövőnek kell a nyuladnak lennie (nyúl nélkül ugyanis nem megy, fizikai képtelenség). És majd amikor már úgy érzed hogy behoztad a tudást, akkor már megszólalni / írni is mersz majd (magától fog jönni).