Van ebből kiút?
Elvégeztem egy képzést, dolgoztam is annak megfelelően, de nem találtam meg benne a számításom, így más dolgokkal próbálkoztam.
Viszont a számos kudarc után ott tartok, hogy a tartalékból élek, amivel akár kezdeni is lehetne valamit, de mintha valami nyomasztó köd lenne az agyamon, ami gátol az előrejutásban. Hiába építek újabb kapcsolatokat, vagy találkozom a családdal, barátokkal, illetve gyakorlom az idegen nyelvet, agymunkát végzek, egyszerűen csak egyre üresebbé válik minden. Konkrétan értelmét nem látom az egésznek. És félek, hogy nem lesz megállás a lejtmenetben. Ott tartok, hogy már lassan az alkohol okozza a legnagyobb örömet.





Adj be jelentkezéseket mindenhova meg kulfoldre. Akkor legalabb tettél vmit.
Tegyél lépéseket azok meg majd maguktól kiforrják magukat.










Kávé az van, de nem készülök ki, ha nincs, illetve tényleg sok hírt olvasok a neten, vagy céltalanul keresgélek, ez igaz.
De egyébként amolyan aszkéta életet élek, elég erős önmegtartóztatásban.





Szerintem itt egyedül a "hírek" olyan, amitől tud fura tánclépéseket tenni a lelkiállapot a rossz irányba, még ha nem is épp itt kezdődnek a legsötétebb bugyraink ugye... A céltalan keresgélés szerintem ha felfedezés, tényleges, amolyan gyermeki kíváncsiság táplálása jó adag inputokkal, az egyértelműen pozitív, és komolyan elejét tudja venni a nagy befordulásoknak, főleg gyakorlatba ültetve rendszeresen.
Kávéból is van az a mennyiség, ami inkább visz mint hoz, akár állandó hasmenésig, de ha reggel 1-2, dél körül 1-2, utána semmi, attól még jó pihenést lehet rendszeresíteni, ami szinte félút a jóléthez. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!