Mi az a "mama börtön"?

2

Mivan?😂 Szerintem te sem érted, hogy mit hánytál oda.

Szia, én mamabörtönben élek. Gyorsan felvázolva:

1. Nárcisztikus és szülőnek teljesen alkalmatlan szüleid direkt úgy neveltek fel egy diszfunkcionális családban, hogy életképtelen legyél és ne tudj megélni a nagybetűs életben.

2. Mivel életképtelen vagyok ezért nincs is affinitásom dolgozni, derogál elmenni. Munka és pénz nélkül nehéz elköltözni. Ha fel is vennének valahova, borítékolható hogy kirúgnak próbaidőben mert olyan messze áll tőlem a munkabírás- és tűrés mint Makó Jeruzsálemtől.

3. Ha valahogy az ölembe is hullana a pénz, nem tudnák vele mit csinálni. Nem tudok magamra főzni, mosni, takarítani, stb. Nem ismerek semmit és nem tudok semmit sem megcsinálni. Ezeket nyilván lehet tanulni, de mivel nem diagnosztizált és nem kezelt mélydepresszióban szenvedek ezért erőm nincs elkezdeni tanulni semmit.

Egy ördögi kör, ami börtönre hajaz. Ennyi a lényege. Nem kényelemből vagyok itt, szenvedek és szívesen mennék de nem tudok.

#7:

Baszki, ne etesd már a trollgoblint.

Nem ismertem a kifejezést, de én ebben éltem. Szüleim nagyon meg akartak tartani gyereknek, de közben azt is elvárták, hogyha épp nem akartak foglalkozni velem, akkor magamtól is el tudják intézni dolgokat, na de hogyan, ha nem tanítottak meg rá? 20 elmúltam amikor anyám először leüvöltött, hogy nem mosogattam el, na de sose kért meg rá, magamtól meg nem jutott eszembe, nem is juthatott volna, senki nem úgy van vele, hogy x éves lesz és elkezd magától házimunkát csinálni, ha addig az anyja mindig megcsinálta. Nagyon belém verték azt is, hogyha nem lesz diplomám, akkor csak alulfizetett szar munkahelyem lesz, el is hittem nekik, sosem mertem magas bérigényt mondani, elvállaltam mindent, nem tudtam, hogy jobban fizetőt is kaphatnék. Beletörődtem, hogy max akkor költözhetek el, ha lesz egy komoly kapcsolatom, aki sokat keres. Ők nem is hitték, hogy én el akarok valaha is költözni, hiszen életképtelen vagyok és én imádok velük lakni, mert "szállodai ellátást kapok" szerintük. Aha, soha nem vihettem fel vendéget, mert apám antiszociális, anyám ha nem értem haza egyből munkából amikor szoktam már hívott hogy én most elszöktem otthonról vagy mi van, ha 10-kor nem értem haza 24-25 évesen, hívogatott, hogy taka haza mert késő van. Merthogy amíg otthon lakom azt csinálom amit ők mondanak és én érjek haza 10 előtt vagy szóljak ha nem érek haza egyből munka után. Amikor párkapcsolatban voltam és sokat járkáltam el akkor mondták hogy jaj soha nem vagy itthon...

25 évesen kaptam egy külföldi melót és csak akkor szóltam amikor megkaptam, apám üvöltött velem hogy menekülök meg nem is tudnám ellátni a feladatokat és biztos eladnak k.vának (Németországban). Végül elmentem, de csak ideiglenes volt. Aztán hazajöttem, kerestem azonnal egy egész jól fizető munkát, kivettem egy albi szobát és elköltöztem 26 évesen. Akkor anyám mindennek elmondott hogy de én nem tudok alkalmazkodni másokhoz és nem fogok egyedül boldogulni. Aztán csodálkoznak hogy amióta nem vagyok otthon nagyon ritkán beszélek velük meg ritkán megyek át...