Sok 30 körüli, inkább feletti nő és férfi miért nem képes hosszútávú kapcsolatot "találni"?

7-es vagyok, még annyit tennék hozzá, hogy a társkeresőkön kevés az igényesen kitöltött, szöveges bemutatkozást is tartalmazó adatlap. Sokan azt gondolják, mondják, hogy a férfiak el sem olvassák a szöveget.. Nos, bizonyára vannak férfiak, akik nem olvassák el, de én mondjuk elolvasom, főleg, ha önállóan megírt, egyedi tartalmú szövegről van szó.. csak ez elég ritka... :S A szöveg egyébként azért is fontos, hogy legyen mire reagálni kapcsolatfelvételkor.. És amit még nagyon hiányolok: az az érdemi érdeklődés, az odafigyelés, a teljesítményt értékelés, illetve a jót kérdezés ismerkedéskor.. Erre még érdemes figyelni.

8-as, sajnálom, hogy ilyen tapasztalataid vannak - ezeket a személyeket egyébként meg lehet tanulni kiszűrni még találkozás előtt, és akkor nem érnek olyan kellemetlen élmények, amik visszavetik a kedved az ismerkedés kapcsán.. Mert gondolom, azért zavar, hogy nincs megfelelő társad..

A 8-as válasz szerintem jól mutatja a helyzetet, úgy gondolom, hogy túlzottan gyakorlati szempontból akarnak társat keresni az emberek.

Már a valóságban is szinte csak az adatok számítanak.

#8 vagyok. Igen, beszéltem erről az akkor párommal, többször is, ideig-óráig hatott.

Egyébként igen, vágyom párra és gyerekre is. Csak azt nem tudom, hogy hol/hogyan kellene ismerkednem. Mostanában társkeresőn is próbálkozom, akik rám írnak, azok vagy többgyerekes apukák, akik pocsék kapcsolatuk mellé szeretnének egy kis vérfrissítést vagy túlzott önbizalommal, viszont annál gyérebb érzelmi intelligenciával megáldott pasik. Régen meg voltam veszve az ilyen szuperokos pasikért, de egyik rosszabb, mint a màsik. Az egzisztenciális kérdések a 0. helyen állnak, ezután jönnek a "furcsa" szokások, a legtöbbször valamilyen szociális fóbia. Szinte már menekülök az ilyenektől. Aki pedig nekem tetszene, az foglalt és ezzel be is zárult a kör :(

15-ös, tartok tőle, hogy nem ismered a "szuperokos" emberek világát, illetve nem igazán látod át a helyzetüket.. :S

Az érzelmi intelligencia nem egy készen kapott "áldás", ahogy írod, hanem olyasmi, amit lehet fejleszteni és lehet gyengíteni is. Mondjuk egy problémás családi háttér vagy egy olyan oktatási rendszer, amelyben az érzésekről nem esik szó, eléggé tudja gyengíteni ezt, ja, meg az "okoskát" hülyének néző, hozzájuk előítéletesen közelítő kortársak, felnőttek is, akik magukról azt gondolják, hogy magas EQ-val vannak "megáldva", és közben ("szuper")okos emberekről kőkeményen, bántóan és egyoldalúan ítélkeznek. Nos, hidd el nekem, hogy ezek a helyzetek visszahúzódást ("szociális fóbiát") alakítanak ki az okos emberekben, akiknek munkáját, tudását rendre (jelentősen) alábecsüli és alulfizeti a társadalom... :S :(