Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Miért szoktak sírni a lányok...

Miért szoktak sírni a lányok a szalagavatón?

Figyelt kérdés

Nem tartom negatív dolognak a sírást, nem is leszólni akarom, csak szimplán tényleg megérteni.


Nekem például a szalagavató egy púp volt a hátamon, egy kötelező dolog, amit lekell tudni, és utána végre lehet menni bulizni, de ennyi, csak egy közömbös esemény, semmi meghatót nem éreztem az egészben, vagy bármilyen különlegeset idén.


2023. ápr. 5. 11:21
1 2 3
 21/24 anonim ***** válasza:

#19


Igaz. Azt hívták régen 0. osztálynak, vagy nyelvi előkészítőnek.


#18


Ha ez a technikád, akkor légy szíves továbbra is alkalmazd, mert jelenleg úgy tűnik nem használod.

2023. ápr. 5. 15:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/24 anonim ***** válasza:
Sokan azért sírnak,mert utolsó évük együtt és az a 4 év rohadt hosszú idő együtt és jó is persze csak akkor,ha az osztály is olyan.Én se értem minek kell sírni akkor is,ha az osztály egy adag kaki volt és mindenki várja,hogy menjen el onnan.
2023. ápr. 6. 09:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/24 anonim ***** válasza:
Én a megkönnyebüléstől sírtam :D Volt osztálytánc (egy sima tánc, amit két táncos osztálytársunk tanított be), plusz egy keringő, amit meg tánctanár. Az osztálytánccal semmi probléma nem volt, a két lány nagyon profin megoldotta, igazából az egészet egy bulinak fogtuk fel (még én is, aki nem szereti a szereplést), pörgős volt, jó zenék voltak, vicces volt. Viszont a keringőnk katasztrofálisan indult. A tanárnak teljesen mások voltak az elképzelései, egyszerűen nem akarta megérteni, hogy mi mit szeretnénk, gyakorlatilag a szalagavató előtt egy héttel állt össze a koreográfia. Baromi ideges voltam, ha a párom nem tolt volna a jó irányba, simán elrontom. Amikor vége lett a táncnak, ott tényleg elsírtam magam, mert annyire egy stresszes időszak volt (amihez még hozzájött a továbbtanulás stressze is), hogy nagyon jó volt túllenni rajta.
2023. ápr. 8. 22:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/24 anonim ***** válasza:
Sírni azért ugyan nem sírtam, mégis kicsit megkönnyeztem a végét, amikor apa odaállt elém, hogy táncolhatna-e velem egyet. Maga a gesztus is meghatott, meg az egész helyzet is. A ruhák, a kidíszített aula, tanárok és szülők büszke tekintetei, a megkönnyebbülés, hogy letudtuk az ünnepséget (voltak részei, amit élveztem, de az egész nap olyan rohangálós volt, hogy inkább egy erősebb stresszforrásnak felelt meg), emellett ott volt a lezárás, a vég szele is. Akkor csapott meg, hogy milyen kevés idő maradt az osztállyal, milyen hamar eltelt az 5 év (nyelvi előkészítős voltam), és már fél lábbal a sulin kívül voltunk. És ez így, együttesen akkor futott át rajtam.
2023. ápr. 9. 12:56
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!