Hogyan legyek hidegebb személyiségű?
Gyakran a kedvességem és a közvetlen személyiségem sodor olyan helyzetekbe amik nem tesznek boldoggá, ezen szeretnék változtatni magam miatt. Amikor valakivel találkozok mindig kedves vagyok, segítek ahol tudok. Visszafelé persze ez soha nem működik. Sokáig úgy voltam, áhh csak nem találtam meg a megfelelő embert. De mostanra tudatosult bennem, hogy az egészről inkább én tehetek. Amiért kedves voltam velük ugyan ezt vártam cserébe. Viszont ez nem így működik.
Milyen türkökkel vagy milyen gondolkodás móddal hidegülhetnék el az emberektől? Amikor kihagyok egy lehetőséget és tudom hogy segíthettem volna rossz érzéssel tölt el, és ez kihatással van a kedvemre, beszédstílusomra, mindenre.
Az 5-el teljesen egyet értek... az elmúlt 4 évben volt 3 olyan kapcsolatom ami eljutott elég nagy mélységig, bizalomig, aztán amikor ezt megérezték, egyből átakarták venni a patkány vezető szerepet mindenféle trükkel:
- a hosszú és tartalmas üzenetekből egyre kevesebb lett, a válaszok egyre rövidebbek
- a komolyabb, érzelem teljesebb kérdésekre, elmaradnak a válaszok
- a hajnalig tarto beszélgetéseknek vége
- minden apró dolog fontosabb mint én (megöntözni a virágokat, letakarítani a polc tetejét, nézni ahogy a mikro melegíti a kaját stb...)
- felszínes beszélgetés, lassú kínzás a beszélgetéssel, "kissebb szúrkálodások"
- és amint látja hogy elhidegülök, távolságtartó leszek épp emiatt, bevet olyan dolgokat hogy "tudod hogy bizok benned", "veled tartanék csak fogd a kezem", "hiányzik az ahol vagy amilyen voltam". Aztán ha kérdezed, ráér-e munka után mert arra járok pont, az a válasz hogy "minek jönnél ide? inkább pihenj otthon"...
Lényeg a lényeg, hogy bizonytalanságban tartanak ezek az emberek és nem tudod hogy menekülj vagy közelebb kerülj. Mindig remélsz, mert kapsz jeleket, de ez csak a csali :D
Remélem nem hagytam ki semmit.
válasza:Az alapján, amit leírtál, úgy gondolom, hogy nálad található meg egyfajta túlérzékenység, túlzott sértődékenység. Amiket leírtál, lehetnek félreértések, lehetnek párkapcsolati játszmák, de úgy beszélsz róluk, mintha valaki az életedre törne.
A nagyobbik lányom jutott eszembe rólad: ma reggel dühöngött nekem 10 percig, mert az osztálytársa a megkérdezése nélkül megnézte a tolltartóját. Nyilván nem illendő dolog más cuccához nyúlkálni engedély nélkül, de a lányom ezt kb olyan sértésnek és támadásnak élte meg, mintha valaki először megerőszakolta volna, majd még ki is kürtölte volna, hogy milyen volt.
Ennek a túlérzékenységnek az a dinamikája, hogy úgy érzed, nem tudod magad megvédeni. Ezen kellene változtatni, de nem úgy, hogy elszigetelődsz. Ha elkezdesz játszmázni, ridegnek, keménynek, mutatkozni, azzal éppen azt a viselkedést riasztod, amit szeretnél bevonzani, és pontosan azt erősíted, amit el akarsz riasztani.
A lányom is folyton ezt csinálja: ha éri egy aprós sérelem, magából kikelve üvölt, amit nyilván vissza is kap. Ezzel pedig ugyanoda lyukad ki: a világ egy szar hely. Úgyhogy ha idegen társaságba kerül, akkor ellenségesen, távolságtartón viselkedik. És megint csak ezt is kapja vissza. Ez egy spirál, amiből ki kell szállni.
Nincs itt semmiféle túl érzékenység, itt nem kis dolgokról van szó. Nem sértődök meg ezeket.
Itt arról van szó amikor az ember érzéseivel játszanak és pontosan tudják hogy tudnak vele játszani. Látom/érzem hogy ez újra és újra ugyan az a játék. Ha én kedves vagyok ők miért nem? Miért voltak azok az elején? Egyszerű... a csali miatt. Ha ezelőtt teljesen másképp viselkedtek ez miért változott meg?
Mint említettem nekem nincs problémám apróbb dolgokkal kapcsolatban. Viszont azzal van problémám amikor a bizalom,odaadás csökken és ez rajtam csattan. Én tudok időt szánni rájuk, energiát bele tenni. Viszont rengeted ember erre képtelen.
Lehet hivni "túlérzékenységnek", de véleményem szerint ott már komoly problémák vannak ahol megpróbálnak egy betegség nevet ráhúzni és tényleges gondra a való életben.
Sok ismerősöm van ugyan ebben a cipőben. Az oldotta meg a problémájukat hogy elhidegültek mindenkitől. Egyedül vannak? Többsége igen, viszont nem tapasztalják azt a szenvedést mint mikor próbáltak valakivel szoros kapcsolatot kialakítani.
Én nem dühöngök, nem verek szét semmit, nem kiabálok senkivel, csöndben elvagyok a világomban és próbáltam megérteni mi miért történik.
És milyen fura, hogy amint elkezdek elhidegülni ezektől az emberektől, távolságtartó lenne még én vagyok meggyanúsítva hogy megváltoztam.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!