Arról mi a véleményetek hogy beesek a munkahelyemre totál sárosan és azt mondom hogy most jövök az ukrán frontról elkapott a Raszputyica?

34-es ez egy nagyon régi vicc, és nincs köze a mostani helyzethez, se a szenvedéshez. A fáradt olaj nem ember, hanem egy elhasznált olaj. Ősrégi vicc, csak azért, hogy cáfolva legyen amit mondtál. Mondtad, hogy írjunk ilyen viccet. Én írtam.

Egyébként a segítség nem mindig segítség. Bálint Ágnes Andi és a világ című meséje szépen tükrözi ezt. Aki olvasta az tudja miről beszélek.

Én speciel olyan embertől el sem fogadnék segítséget aki így vélekedne nehéz helyzetben a helyzetemről, az nem segítség, hanem megalázó helyzet, mert poénkodik a kiszolgáltatottságomon, azt inkább nagy ívben elkerülném, és nem nem várnám el mindenkitől hogy segítsen a saját kára árán.

A segítség foka nem csak abban nyilvánul meg, hogy adsz valamit, hanem abban is hogy őszintén együttérzel a másikkal és nem csinálsz viccet a helyzetéből. Az is lehet óriási segítség, hogy ha a másik nem tud kézzel foghatóan segíteni, hanem csak úgy, hogy nem kell tovább érezned a terror érzését, hanem azt, hogy békében együtt éreznek veled az emberek és nem röhögnek ki, vagy nem poénkodnak a nehéz helyzeteden.

35-ös ugye tudod,hogy a fáradt olajat felvásárolják,és újra használják, és a fáradt olaj lehet a háztartásban használt olaj is, ami meg a táplálásodhoz szükséges, ha olyan kaját készítesz, amit sütni kell.

Nem az olajról írtam, és nem kapcsolódott környezeti katasztrófa a vicchez.

Neked vannak problémák az értelmezéssel.

17-es ne haragudj, nem tudom mit jelent az olvasatodban az éretlen kifejezés, de az aki borzalmakkal viccelődik az éretlen,mint az aki jelzi, hogy ez nem vicces.

Én pl. nem vitatkoztam, sem nem kampányoltam, csak jeleztem, hogy ezek a viccek nem viccesek. Nekem azok az emberek jutnak erről az eszembe, akik online felveszik más személyiségét akik katonák voltak és már nem élnek, random emberekkel szórakoznak kegyeletsértő módon bántva azoknak a katonáknak az emlékét és a családtagjaikat is.

Az hogy a kérdező nem tudja önmagát vállalni az az egyéni szoc.problémája, de jeleztük, hogy nem kéne poénkodni más borzalmán. Volt itt még valaki aki azt írta, hogy csak Ukrajnával érzünk együtt.

Nem én speciel azokkal az emberekkel is együtt érzek akiknek senki nem segít és országon belül vannak és mély érzésű becsületes jó emberek, vagy azokkal az emberekkel, akik éheznek Afrikai országokba, vagy azokkal a kutatókkal, akik azért tesznek hogy a természetet megóvják, az élővilágot, és mégis üldöztetés éri őket, azokkal a gyerekekkel is akiknek az általuk készített ruhát megveszed a boltba mit sem sejtve, hogy azt egy kis gyerek készítette egy távoli országban, hogy legyen mit ennie a családjának, vagy azokkal is együtt érzek, akik egy kannányi tejet visz a városba és leejti akkor az egész éves megélhetése veszett kárba, ami neked lehet csak potom pénz Afrika pl.,vagy azokkal a tibeti orvosokkal is akiknek titokban kell praktizálniuk, hogy segíthessék az embereket, vagy azokkal is együttérzek akiknek az országa két részre szakadt, és bár van egyezmény de a feszültség meg van, és ugyanúgy diktatúra van, vagy azokkal is akiknek a vezetői egy szigeten vitatkoznak, hogy hova tartozzon,miközben a civilek nem vágynak másra csak nyugalomra, vagy azokat is megértem, akik diktatórikus társadalomba élnek, vagy azokat is, akiknek mindig újra kell építeniük az otthonaikat többször önerőből, mert olyan területen laknak ahol több a természeti katasztrófa, vagy a kaszt rendszer nyomorát túlélő embereket is megértem. És elszomorít, hogy a 21. század még mindig itt tart.

De mindenki úgy segít ahogy tud. Ha csak picit tud az is segítség.

Nem dicsekvés amit írni fogok, nem is érzem nagy segítségnek, de betegen anno segítettem online önkéntesként az Unicef-nek a munkájukat, hogy minél több gyerekhez jusson el a segítségük, nem nagy segítség volt, ha azt nézem, hogy betegen tettem, de mégis ha így nézzük ez is nagy segítség volt fáradtan, mert akkor arra futotta az akkori helyzetemben, de segíteni akartam és jelentkeztem, és lehet az a segítség amit anno nyújtottam, segített pl. a mostani nehéz helyzetben ukrajnai emberek gyerekeinél is. És igen fiatalon is megérintett távoli országokban emberek szenvedése, de te mondtad itthon is van probléma, és rengeteg ember országon belül is maga oldja meg a problémáját gyakran saját magukat is felülmúlva, segítség nélkül, de azok az emberek olyan jellegű segítséget már nem tudnak nyújtani másnak, de attól még ha csak együttérez az is segítség, egy jó szó egy mosoly is segítség ilyen dolgokat megélt embereknek nem kéne leírni azokat, akik nem tudnak segíteni sajnos mert ilyenek is vannak. Inkább aki ilyeneket mond, hogy azok a válaszolók éretlenek akik nem nevetnek ilyen dolgon, annak kéne körül néznie a háza táján.

Ha csak azt nézzed minden egyre drágább, és nem mindegy hogy vesz az ember ételt se. Mindenkinek nehéz ez a helyzet. De csak az tud segíteni aki egészséges marad,magyarán Teréz anyának is megmondták mikor túlhajtotta magát, hogy betegen nem fogsz tudni segíteni nekik, ergo először magadról kell gondoskodnod, hogy segíteni tudj.

A legegyszerűbb ismeretlenül leszólni a másikat, de az is lehet hogy már évekkel ezelőtt segített az az illető a mostani ukrajnai helyzethez is adott segítséget. Én nem dobálóznék ilyen szavakkal, hogy vigyél kaja rakományt a határra,mert lehet ezt már évekkel ezelőtt megtette egy egy beszervezett emberrel, akiknek van miből segíteniük és segíteni akartak. Kis segítségből is lehet nagy. Lehet itt a válaszolok között is több ilyen ember van akik segítettek közvetetten ezeknek az embereknek, sőt lehet már jóval előbb is. Ismeretlen embernek ilyenekkel dobálózni csúnya dolog és ilyen viccekkel is csúnya dolog dobálózni.