Velem van a baj, ha idegesítenek a nagyon kedves emberek?

Nem szeretem én se a nyalizást, de szerintem az esetedben az a baj, hogy hozzá vagy szokva az átlag bunkó f4sz magyarokhoz. Furcsán hat, hogy külföldön nem ilyenek az emberek, hanem normálisak.

Szerintem szimplán kedves volt csak a tányéros nő, nem myali gépezet. Nem hiszem hogy túlzásba vitte, megjátszotta volna magát.

A kultursokkhoz nem kell, hogy teljesen más legyen az uj kornyezeti kultúra. Elég, ha egyes elemei zavaróak az ujnak, ahogy a kerdesben is szerepel.

Hozza kell szokni, vagy ha nem megy, akkor az a hely nem annak az illetonek valo.

Szerintem nem vagy rossz ember egyáltalán, de ez nem is kedvesség, hanem túlbuzgóság, a telefonszámos rész meg elég bizarr. Lehet hogy nem tudja, hogyan kell normálisan kapcsolatokat építeni, ezért inkább azt a taktikát alkalmazza mint a népszerűtlen gyerekek akik havonta sütit visznek az egész osztálynak, hogy legalább addig szóljon hozzájuk valaki.

Én is úgy nőttem fel mint a kérdező, megszoktam hogy mindent egyedül csinálok, magamra vagyok utalva. Mikor egy ilyen srác mint ez a nő megkörnyékezett és percenként kérdezgette hogy "Megfogjam a táskád?" "Megfogjam a kezed, nem fogsz elesni?" (Mikor a patkán egyensúlyoztam szórakozásból) "Minden rendben? Már 75 másodperce nem szólaltál meg" nagyon közel álltam ahhoz hogy rákiabáljak, hogy hagyjál már élni, ember. Pedig én is alapból a kedves és segítőkész embereket preferálom, de van az a szint mikor ez már fojtó, idegesítő, és bizarr.

Párszor már találkoztam olyannal aki mindig nagyon kedves, cukiskodó meg jófej volt, a szemembe egyszer sem mondott rám rossz szót, a hátam mögött meg kibeszélt. Az ilyen típusú embereknél általában sejtem hogy nem olyanok amilyennek mutatják magukat.

De van olyan ismerősöm is aki nagyon segítőkész, mégsem mindig viselkedik "tökéletesen", nem viszi túlzásba. Mégis tudom hogy hozzá bármikor fordulhatok ha segítség kell.