Mi az a pont, mikor úgy érzitek, annyira megbánt valaki, hogy már nem tudtok ugyanúgy tekinteni a másikra?

Amikor ok nélkül bunkózik velem, kérdőre von, és nem tisztel

Ha egy haverom osszejon az egyik exemmel pl. Pont most tortent.. mar nem annyira logtunk egyutt, de a tesokodex akkor is el. Egy eleg hosszu kapcsom volt. Veletlen osszefutottunk azota.. koszonni akart meg vigyorgott, nyujtotta a kezet. Hat en csak raneztem h pff es tovabbmentem. Tobbe nem tekintem a haveromnak.

Ha azt tapasztalom, hogy kétszínű.

Ha látom rajta, hogy szándékosan bánt, legyen ez érzelmi vagy fizikai bántás. Az az ember nem szeret, ezért nincs helye az életemben. Vagy ha folyamatosan kevesebbre tart, mint amilyen valójában vagyok és nem hajlandó megismerni, mások szavára ad, nem a saját tapasztalataira. Ja, bocsi, az előbb írtam, hogy el sem jut odáig...

Amikor tudatosan, szándékosan bánt, főként, amikor ezt rendszeresen teszi.

Nálam ez elég hamar eljátszódik. Ha kiderül, hogy pl.: a vallásos létére szereti a másikat hátbab*ni-, vagy mert beszélget az a valaki a másikkal, és hirtelen ennek hatására pálfordulatot tessz felém, akkor kuka...