Kellemetes karácsonyt?

És te ki vagy, hogy meghatározd, ki hogyan kívanhat boldog ünnepeket? Benned van egy hitrendszer, így neveltek, szabályok szerint, szerinted csak az a jó, cseppet sem vagy nyitott. Szerintem meg mindenki azt csinál, amit akar, míg nem kártékony rám nézve. Nincs hatással az életemre, ha valaki kellemetes karacsonyt, hepi szisztert, kabbeafaxomat kíván. Nincs mögötte feldolgozatlan traumám. Önazonos vagyok, ami azt jelenti, hogy egy kellemetlen ember. Ugyanis nem lehet kontrollálni. Szép is lenne, te megmondanád, hogy tiszteletlen vagyok, mert nem simán boldog karacsonyt kívanok, amaz megszólna, mert nincs nálam halászlé meg egy deka szaloncukrot sem vettem. Mert azt úgy kell. Hát vannak nálad bajok. Pszichológus segít szétszálazni, honnan jönnek ezek a korcs minták, amiket itt erőltetnél.

Na merri miszmösz!

Attól még, hogy valakin ott a bemerevedett póz, az illem, amire tanították, még lehet rossz, kötekedős ember. Mint ahogy te is. Nem vagy semmivel jobb csak azért, mert tudod mi az illem. Persze az empátiát, a magaddal foglalkozz, ne akarj senkit megváltoztatni alapvető edukációs témákat nemigen érintette a családod, akinek a mintáját követed.

Miért zavar? Milyen érzés van ilyenkor benned? Talán te is szeretnél minden bemerevedett, bevésődött szabályt végre felrúgni, és ez most így mutatkozik ki. Hogy másra projektálod a saját szenvedésedet.