Nem lehet hogy annak a gyerekei közül 1-2, akik isznak valamennyit, kicsit troll szerűen működnek otthon, miután felnőttek?
És aztán emiatt is kezd el inni valamelyik szülő. Önbizalomhiányos gyereke van, de másokat nem ért meg, piszkálódik a szülővel is. És a szülő amúgyis hajlamos befordulni. Ilyenkor egy őszinte, érzelmes gyerek sokkal pozitívabb hatású lenne a szülőre, mint egy piszkálódós típus.
Sok alkoholista szülő-gyerek kapcsolatot láttam, és sok esetben a gyerek nagyon nem volt korrekt a szülővel érzelmileg. Ilyenkor akik ittak, sokszor vertek is valakit amikor aztán végleg lecsúsztak, de sokszor teljesen szelídek voltak csak idő előtt belehaltak az ivásba.
De ez nem minden gyerekre vonatkozik, több testvér közül általában csak az egyik volt maximálisan kritikus a szülővel.
válasza:Felnőttekről van szó, nem gyerekekről. Azért érdekel mert lehet hogy tovább fogja vinni a felnőtt fiú/lány, hogy a kapcsolataiban is olyan helyzetet teremt, vagy az ő gyereke (az unoka) fog inni a személyisége miatt. Egyáltalán nem keresek felelősséget, csak a kamuzást és szemellenzőt próbálom kiiktatni mindkét oldalról.
De lehet hogy nem így működik. Nem tudom, én kb 10 ivás problémás család alapján gondoltam ezt.
válasza: válasza:Figyelj, baromifontos, hogy a szülő soha nem emelheti önmagával egy szintre a gyerekét azzal, hogy bevonja a saját problémáiba és mintegy tőle várja a támogatást. Nem cserélhető fel a két szint, mindenkit csak a szülei támogathatnak érzelmileg, a gyerekei nem, mert ez akkora teher rajtuk, hogy pszichológiai nyomot hagy az életük végéig. Tehát ne, a gyerek ne pátyolgassa a “szegény” alkoholista szülő lelkét.
Mert az, hogy iszik, az ő döntése, egy VÁLASZTOTT konfliktuskezelési mód. Akkor is, ha volt a felmenői közt alkesz, mert akkor nagyobb valószínűséggel lesz ő is inkább alkesz, mint hogy pl.elmenjen sportolni a feszkója levezetésére.
Olvasd el a Mérgező szülők c. könyv idevonatkozó részét, hogy milyen nyomasztó egy alkesz szülő a gyerek számára és milyen életre szóló traumát okoz. Akkor ne már az áldozattá vált gyereknek kelljen “úgy” viselkednie…! Ha az alkeszt zavarja, hogy lenézik, akkor tán ne igyon, nem?
Töltsd le a könyvet, ezer helyen megtalálod, klasszikus pszichológiai alapmű!
Értem, de azért ha próbálják az alkoholistákat kezelni, be akarják vonni a családot is nem? Az igazán felelősségteljes terapeuták legalábbis, csak megkérdezik hogy amúgy miben él? Semmi értelme annak hogy kihagynak fontos láncszemeket a történetből. Egy felnőtt gyerek az idős szüleivel, ha lehet ne játsszon már ki a jobb ki a menőbb játszmákat.
"Mert az, hogy iszik, az ő döntése, egy VÁLASZTOTT konfliktuskezelési mód."
Igen, konfliktuskezelési. És az hogy a konfliktus része e a családja, azt nem itt a gyakorin kell eldönteni, hanem egyenként meg lehetne vizsgálni az egész család személyiségét is. Ugyanúgy ahogy a mentális betegeknél. Nyilván ott is játszmáznak oda-vissza.
Ismertem alkoholista gyerekeit, sokat, túl sokat. Ahogy viselkedtek a szülővel, az minden csak nem a kedves támogató kategóriába tartozott. Egyikük pl kirámoltatta az anyja szeretett lakását és betett új berendezést, és közben röhögött az anyján hogy mit sír a régi után.
Nyilván vannak akik nem ilyenek, de elég kemény lenéző embereket ismertem meg.
válasza:Minden gyerek az őt felnevelő embereknek köszönheti a személyiségét. Életünk első hat éve a döntő, de egy szenvedélybeteg szülő még ennél is tovább mérgezi a gyerekei életét. Akkor hol, mi jogon vár “irgalmat”? Egy életre megnyomorítja a saját gyerekeit, akiknek sok éves terápiás munka ebből kijönni. Olvasd el a könyvet, utána sajnálkozzál. Minden gyerek, akinek a gyerekkorát elszarták, “játszmázik” a “szegény, idős szüleivel”. Pontosan azért, mert azok az érzelmi szükségletek, amiben hiányt szenvedtek gyerekként, egy életre beégnek és blokkolják a felnőtt életüket is.
A pszichoterápiában semmi értelme feltérképezni a kliens környezetét, mert nem lehet, hiszen csak az illető egyoldalú, szubjektív meglátásaira lehet hagyatkozni. Másrészt a terápia érzelmekkel dolgozik, mert ott van az összes elakadás. Pl.alkesz szülő mellett borzalmasan megalázó szégyenben nőnek fel a gyerekek. Ezt kell feldolgozni, pl.egy magatehetetlen, maga alá vizelő szülőt, amint a saját hányásában alszik a nappaliban, amikor az osztálytársad feljön hozzád.
Sajnálom őket is nagyon. De végül amilyen helyzeteket én láttam, a gyerek sokszor teljesen győztesen került ki a helyzetből, család, jó munka, gazdag is lett nagyjából, elismert emberek lettek. Az alkoholista szülőjük pedig szenvedett.
Érdekes.
Egyébként én sosem ittam és a családomban senki, nem azért írtam. Hanem mert nagyon sok ilyen eset volt a közelemben, és csodálkoztam hogy mi ez a jelenség.
Szerintem az alkoholista is áldozat. A hunyók leginkább azok az emberek akik beleviszik, főleg ez a hülye kultúra hogy itt nálunk divat a pálinka, meg a gyümölcsből pia kell, menőzések, és akkor haveri körökben itatják egymást, akinek meg problémája van alkesz lesz.
Aztán a gyerekeik miattuk szívnak. Nem tudom én nem értek az okokhoz csak megfigyeltem ezt a környezetemben, én csak megfigyelő vagyok nem akarok senki felett ítélkezni.
"A pszichoterápiában semmi értelme feltérképezni a kliens környezetét, mert nem lehet, hiszen csak az illető egyoldalú, szubjektív meglátásaira lehet hagyatkozni. "
Ne haragudj de mi az a full nonszensz amit írsz? Észre se vettem most látom. Azért ne legyünk már kretének. Ez totál hülyeség amit ide írtál, honnan szedted? Mondom, komoly könyvekben olvastam a terápiájukról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!