40 felett màr nincs semmi, úgy nagy általanosságban?

Mondjuk ezekkel egyetértek.

8-as voltam.

Szerintem az, hogy idősödve csúnyulsz, semmit nem von le az élet élvezeti értékéből, nem is értem az összefüggést.

Tanulni lehet, és társasági életet is élni, akár más családosokkal, nekünk is megvan a baráti körünk más szülőkkel összejárunk, bográcoszunk, elmegyünk étterembe, 40 felett talán a gyerekem is lesz már akkora, hogy egyedül maradjon otthon, addig tud nagyszülők vigyàzni rá, így mehetünk programozni, ha akarunk.

Nyilván szakmát váltani nehéz már, de ki tiltja meg, hogy tanulj?

Nem hiszem, hogy huszonévesen a gyerekkori szobában vagy albérletben nymorogni és lakásönerőre kuporgatni, miközben tanulsz is még munka mellett, az sokkal minőségibb élet :D

A kérdező azt várja: nyafogjunk: milyen sz@r 40 felett,

nem érdemes élni, várjuk a kaszást. Jó sok negatív like-ot

kaptam arra: eszem ágában sincs feldobni a talpam, így 70 felé.

Lehet ezt is "lepontozni".

16

Én 30 vagyok és nekem pl a megcsúnyulás gondolata nagyon rossz. Ahogy az is, hogy most még "csak" a nyakam, tarkóm fáj napi szinten, akkor már majdnem mindenem fog. Most még 2 gyógyszert szedek, akkor ki tudja.

Meg az is, hogy akkor a gyereknevelés mellett semmire se lesz időm, mert ma zömében nem teheti meg a nő, hogy háztartásbeli legyen.

8-as voltam.