Szerintetek miért van az, hogy nagy általánosságban 40 felett mindenki elfelejti az álmait és csak gürizik?

Mert a bankok kiszivattyúztak több ezer milliárd forintot a hitelekkel - miért is kergették el mindig a kereskedő népeket a történelem folyamán? - és emiatt semmi pénz nincs arra, hogy valaki a hobbijának, álmainak tudjon élni. Kenyérre sincs pénz az országban. Az álmok a mókusvakítás része, hogy higgy még fiatalon abban, hogy majd neked sikerül, majd neked

neked összejön.

Bár tény, hogy sokat segíteni a pozitív gondolkodás. Mint a tengerentúlon.

Olyan világban élünk, ahol a - gazdasági nagyhatalmak - az informatikai szuperhatalmak, kényükre kedvükre kémkedhetnek, bármilyen ország felett, kontrollálva azt, hogy milyen irányba fejlődjön a világ.

DE majd hogy nem meg is érdemli az az ország, ahol a parlamentben iPad-eket osztogatnak a politikusainknak. Nem mintha nem tudnának ki be járni már OS-ben.

Mert beüt az élet.

40 felé már majdnem mindenkinek kialakul az élete, vannak dolgok (és személyek) amikért/akikért felelősséggel tartozik, már nem hajszolhatja úgy az álmait, mint régen, mikor akár mindent feltehetett egy lapra.

Én 45 évesen kezdtem új életet.

Új ország, minden szempontból új élet. Örülök, boldog vagyok, minden szempontból (család, munka, barátok)

Szerintem azok adják fel, akikben sosem volt annyi bátorság, hogy új ösvényt tapossanak maguknak, mert ugye a járt utat járatlanért... Azok adják fel, akiket túlságosan megviselt az elmúlt 23 év, és egészségileg belerokkantak. Azok adják fel, akik szégyellik a régi álmaikat - mert akkor nem tudták megvalósitani, ma már letagadják, hogy valaha akarták.

Én így látom