Mikor sírtál utoljára és miért és hangosan vagy halkan csináltad és látott valaki és ha igen hogy reagált megölelt agy szóban vígasztalt és milyen tanácsokkal vígasztalt ha szóban vígasztalt?

17 éve, jó hangosan, jó sokáig. Na, én ott ki/elfogytam egy életre. Akkor még Édesanyámmal éltem, tinédzser voltam, Ő igyekezett vigasztalni (hatalmasat csalódtam a "barátaimban", meg úgy alles zusammen az emberekben). "Ilyen az élet", "sajnos mi ezt érdemeljük" volt a válasz.

Tegnap hajnalban felébredtem de nem tudtam visszaaludni. Rossz kedvem volt, összejött minden és a stressztől és fájdalomtól elsírtam magam reggel 6-kor.

Nem emlékszem

Én sem emlékszem. Talán alsó tagozatos koromban.

Pár napja; kicsit összecsaptak a fejem felett a hullámok, és így reagáltam le egyik este. Halk sírás volt, nem tartott sokáig, és nem látta, illetve hallotta senki sem.

Nem régen sírtam, mert rájöttem, hogy elmarom magamtól az értékes embereket is. Nem volt senki a közelemben, mert egyedül szoktam sírni alapból.

6-os. Én is ilyen vagyok. Van kedved erről privizni?