A párkapcsolatban élők miért akarnak párkapcsolatot egy egyedülállónak? Azért, hogy önmagát igazolja?
"Én csináltam jól, mert családot alapítottam, értük élek, miattuk ébredek fel reggelente, és csinálom a f*s, unalmas melómat."
Ha jobban belegondolunk a párkapcsolat is önző, érdekbarátság, ami jobb esetben kölcsönös. Én adok neked szeretetet, cserébe adj belőle te is...
Mert bunkók, és nincs saját életük, ezért belepofáznak a máséba. Eszembe nem jutna ilyesmivel foglalkozni.
N
Régen egyértelműen könnyebb volt csapatban túlélni és innét alakult ki szerintem az a nézet, hogy az ember társas lény. De szerintem kár piszkálni az egyedülállókat. Ha tudatosan döntött az egyedüllét mellett akkor azért, ha meg nem volt szerencséje és nem találta meg a megfelelő társat, akkor meg minek ezt az orra alá dörgölni?
Anyósom egyébként pont ilyen ember, hogy az igazolás miatt akar párt keríteni a másik gyerekének is. Ő úgy képzeli, hogy férjem is azért alapított családot, mert ő hű, de szuperül átadta az értékeit.
Ki akar neked bármit? Lehet, hogy csak nem szeretnék mások, hogy ilyen megkeseredett legyél.
"Ha jobban belegondolunk a párkapcsolat is önző, érdekbarátság, ami jobb esetben kölcsönös. Én adok neked szeretetet, cserébe adj belőle te is..."
. Akkor elég rosszul gondolsz bele. Egy párkapcsolatban azért adok, mert ez számomra a világ legtermészetesebb dolga, és fel sem merül, hogy valamit cserébe várok. Ráadásul a másik is pont ugyanígy van ezzel.
Alapvetően amúgy én sem tartom jó ötletnek, hogy valakit tuszkoljunk, hogy keressen már párt. Ez az anyukák dolga :DD
De pl van egy barátom. Lassan a 30hoz közelgünk és neki még sosem volt párkapcsolata. Egyébként egy tök értelmes, jó kiállású, jó anyagi helyzetben lévő, önálló srác, szóval amúgy nemtom hol ment el a dolog, de mindegy.
A lényeg, hogy a baráti társaságban rajta kívül már mindnekinek van párja. Vlakainek már gyereke is, a többség meg a párjával él vagy házas, vagy a háaasságon és a gyereken gondolkodnak.
Márpedig ha megjön a gyerek, akkor nem lesz nagy kanbulizás egy darabig. Az évi 1 hétvégét mindenképp megoldjuk valahogy, de ez szociális kapcsolódásnak még karcsú. A srác egyedül fog maradni, akármennyire is bírjuk, de egy gyerek érkezésekor a családokban befelé fordul a fókusz.
És a srácnak van igénye a szociális együttlétre, ez egyértelmű. És ezt most mi, a barátok adjuk meg. De mi lesz vele 1-2 év múlva, ha mindnek ilebabázik? Nekem mindegy, hogy párkapcoslata vagy lakótársa vagy kisállata lesz, csak azt nem akarom, hogy egyedül maradjon.
# 2
"az evolúció során kialakult ösztön"
Az, hogy másoknak párt keressünk?
#5
Nem, nem vagyok megkeseredett. Miből gondolod? Ebből a néhány leírt sorból eldöntötted, hogy az vagyok.
Köszönöm az eddigi válaszokat.
Nem eldöntöttem: az idézett szöveg árulkodó. Ha valaki ír egy választ, érdemes az egészet egyben olvasni.
Az egy dolog, hogy Te jobban érzed magad egyedülállóként, megint más, hogy egy hamis narratívával igazolod, miért jobb így.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!