Más is úgy érzi, hogy 30 éves korára megállt az élete és csalódott magában?
Figyelt kérdés
Nekem az az érzésem, hogy aki sikeres az életben, az eddigre már ráállt az útjára és tulajdonképpen már huszonévesen megalapozta a későbbi életét, viszont aki nem volt elég tudatos és nem "húzza meg" a húszas éveit kapcsolatépítésben, tanulmányban, szakmai ismeretekben - nem lesz gyakornok a megfelelő helyeken, nem épít külföldi kapcsolatokat, nem tdk-zik, nem jár tudományos konferenciákra, szakkoliba, nem publikál - az középszerű marad. Nem tudom, hosszú távon mit tartogat az élet, csak már egyszerűen nem érzem azt a mozgásteret, mint kora huszonévesen, ezért következtetek arra, hogy ennél már nemigen lesz jobb, bármennyire is divatos a "30 az új 20" és hasonló mondások arról, hogy még fiatalok vagyunk. A fent említett dolgokhoz már most nem vagyok elég fiatal. Már nem lehet olyan kapcsolatokat építeni közös kalandokkal és bulizásokkal, amik egy életre elkísérnek, mert a kortársak már családot alapítanak vagy keményen dolgoznak, tanulmányokban elmélyedésre meg idő nincs már annyi, azok nélkül viszont nem megy az ember előre karrierszempontból. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, a jó adottságok mellett szerintem kell a kapcsolatépítés, a szívós tanulás és sok minden kipróbálása. Ha ezek kimaradtak a húszas években, akkor már nem sok minden fog változni. Nem jól látom?2022. aug. 24. 23:22
2/21 anonim válasza:
De, sajnos valóban így van, legalábbis én is elgondolkozok ezen mostanában elég gyakran. Nincs már meg az az izgalmas illúzió, mint régen, hogy bármi lehetek, bármi megtörténhet. Néha csak úgy rámjön a gondolat és fojtogat, hogy úgy halok majd meg, hogy szinte senki nem fog rám emlékezni, semmit nem vittem véghez…
4/21 anonim válasza:
22 évesen én is így érzem sajnos.
5/21 A kérdező kommentje:
De ti ezzel együtt tudtok élni? Mert én nem. Ha 3-5 éven belül nem tudok változtatni, szerintem öngyilkos leszek. Nincs kedvem így végigélni az életem, ezzel a tudattal.
2022. aug. 24. 23:49
6/21 anonim válasza:
4-es vagyok: Nem, nem tudok együtt élni ezzel. Elbasztam az életem, nem tudom helyretenni. hiába vagyok 22 éves, az elmúlt 10 évet úgy ahogy van csak a túlélésre helyeztem. Le is maradtam, mint a karikacsapás és olyan "crucial" dolgok maradtak ki az életemből, amik meghatározzák az életemet a végéig: Egy biorobot leszek, aki rabszolgamunkát fog végezni örökké. Call center, gyár, McDonalds, árufeltöltés, mosogatás a sorsom. Én most gondolkodom az öngyilkosságon.
7/21 anonim válasza:
Azért ne légy öngyilkos kedves utolsó válaszoló nem rosszak a felsorolt munkák amiket írtál majdnem mindbe melóztam. Az élet nem egy verseny ahol kötelező mérföldköveket kell elérni, szerinted lemaradtál azokhoz képest akikkel összehasinlítod magad? Miben maradtál le, kevesebb pénzed van? Akkor sincs minden veszve, Ausztriában egy takarító többet keres mint Magyarországon a diplomás.
9/21 anonim válasza:
Igazad van, kérdező, én is így látom.
10/21 anonim válasza:
Pont 30-ban kezdődött el az a kálvária, amiben most is vagyok, így egy megrekedt állapotban vagyok én is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!