Mit tegyek ha ilyen helyzetbe kerülök? Egyszerűen nem tudom kezelni és nagyon kellemetlen, ráadásul már túl idős vagyok, hogy így reagáljak, nagyon gáz
Szóval, az a helyzet hogy gyakran összefutok olyan emberekkel akiket ismerek de sosem voltunk jóban.. ilyenek pl a régi iskolatársaim vagyok azok családtagjai. Nem tudom elkerülni mert szinte mindenki itt lakik a környéken, még ha egyszerűen el kell mennünk egymás mellett az nem gond, de tudjátok van az a pillanat, amikor több ideig ott állunk valamire várva, pl liftre, buszra stb.. és ilyenkor pár másodperc is nagyon hosszúnak tűnik, egyszerűen brutál kellemetlenül érzem magam, és ezt nem is tudom titkolni, szó szerint ott tiprolódok, és várom, hogy az illető eltűnjön már végre vagy én le tudjak lépni. És ez nagyon látszik rajtam. Sajnos nem is örülök hogy ezzel a 3-4 emberrel összefutok, és annyival nagyobb megkönnyebbülés lenne ha nem egy helyen laknánk, de sajnos a költözés nem opció.
És szeretek is itt élni, hülyeség lenne emiatt elmenni, viszont képtelen vagyok az ilyen helyzetek kezelni, és hideg vérrel megélni. Mással is van ilyen esetleg? ti mit tanácsoltok?
nehéz elmagyarázni, de talán az érthető ha azt mondom, hogy ezek az emberek sokat bántottak a külsőm miatt, és lenéztek az anyagi helyzetünk miatt
ugye az évek teltek-múltak, szebb nem lettem, és nem gazdagodtunk meg, és amikor találkozom ezekkel az emberekkel, érzem magamon a tekintetüket, és azt, hogy folyamatosan bírálva vagyok, ennyi év után is, úgy, hogy már semmi közöm hozzájuk
és ezért kellemetlen.. mert abban a pár másodpercben is olyan mintha szemmel vernének
3. Csak a fejedben létezik a probléma. Magadnak gyártod ezeket a tevkepzeteket ... hogyvők mit gondolhatnak....
Jó eséllyel semmit.
Nem tudsz mit csinálni. Igyekezd kerülni az ilyen szitukat.
Én szerencsére nagyon ritkán találkozok valamelyikkel.
Ilyenkor az a legsokkolóbb számomra mikor az akkori iskolai gúnynevemen szólítanak meg amit már 15éve nem is hallottam..
Az azért tud kellemetlen érzéseket felidézni az emberben..........
#8 Mert szociális fóbiásként az olyan könnyű...
Nem mellesleg részben (vagy egészében) miattuk lettem az.
Vidéki iskola, a tanárok kb magasról sz@rtak rá hogy mi folyik ott..
Egyszer az egyik az egész osztály előtt úgy gyomorszájon rúgott 6.odikban hogy 10percig alig kaptam levegőt, még a könnyem is kijött.
A fél osztály csak nézett a másik fele meg rajtam vihogott. Ő kapott egy intőt és ennyi..
És ez csak egy volt a sokszáz hasonló esetből.
Régi szép emlékek............
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!