Miért hazudnak az emberek? Miért jó mondjuk elmesélni valamit, ha az nem is úgy történt?

Szerintem beleéli magát ő is. Volt ilyen munkatársnőm. Meg aztán tetszelegni is akar, kicsit emelni a saját "árfolyamát".

Amúgy sokszor pitiáner dolgokban hazudott, pl. nyaralásból hazafelé autóbalesetük volt, (nem volt amúgy, az ilyen kiderül, ha nem akkor, hanem évek múlva egy keresztkérdésből akár). Vagy pl. hogy náluk nyaral a sógornője három fia. (Ez sem volt). Meg hogy a sógornője szklerózisos és tolószékben van. (ez is kamu volt).

Én sem értem, hogy ilyen mondhatni nem nagy dolgokban miért kell kamuzni.

Szóval én azóta köbgyököt vonok abból, amit mond, és kb. az lehet az igazság.

(A legrosszabb az ,hogy utána már sosem lesz hiteles az ilyen ember, sosem tudom, hogy most éppen igazat mond-e).

Általánosban és gimiben is volt olyan lányosztálytársam, aki imádott hazudni, de még kis, pitiáner ügyekről is. A dolog pikantériája, hogy egyezett a keresztnevük.

Viszont általánosságban ilyent azért tesznek az emberek, hogy vagy érdekesebbnek, szerethetőbbnek tűnjenek, vagy, hogy elfedjék a hiányaikat, rossz oldalukat. Még az is lehet ok, hogy így előtérbe kerüljenek, beszédtémává váljanak. Ott és akkor lehet, hogy azt hiszik, ez így előrébb viszi őket, azonban az ilyen füllentések, hazugságok nem teljesen állnak sziklaszilárd lábakkal a talajon, így könnyen bele buknak. Gimis osztálytársam is pl. nem egyszer leplezte le magát, mert belegabalyodott az apró füllentéseibe, és bár előtte is gyanakodtam, utána végképp nem találtam őt hitelesnek.