Mit tennétek már? Lakótárs semmit nem csinál és rendetlen?
Sziasztok!
Viszonylag rutinos vagyok már ilyen együtt élésekben, ez a 3. albérletem. Laktam már nőkkel, férfiakkal egyaránt, tapasztaltam hideget-meleget. Alapjában véve egy nagyon türelmes és - néha túlzottan is - jólelkű ember vagyok, de már ott tartok, hogy ami sok, az mégis sok.
Barátommal élünk együtt, 24 évesek vagyunk. De olyan brutál albérlet árak vannak, hogy kellett még mellénk 1 ember kezdésnek. Fél éve lakunk így együtt, gyönyörű a lakás, nagyon imádjuk és párommal maradni is tervezünk ketten, amint én is végzem az egyetemmel és teljes állású leszek.
Lakótársunkkal eleinte nem volt probléma. Én le is szegeztem, hogy kinek mi van a szobájában az engem nem fog érdekelni, de a közösre légyszi figyeljünk oda. Eleinte csak a szobája volt rendetlen, meg kint hagyott random ruhákat, cipőket, stb. Aztán a közös terek elkezdtek brutálisan kinézni. Az ebédlő asztalt használja íróasztalként, mert nincs íróasztala, és az tele van mindig üvegekkel, poharakkal, ruha halmokkal. Itt pár hét alatt fel is adtam, hogy finoman jelezgettük, hogy tegye már el légyszíves. Amit meg is tesz, de akkor 1x ha szólva van, utána ugyanaz megy előlről.
Kitaláltunk egy heti felosztást, beosztottuk a tereket, mert nem bírtam már ennyi mindent csinálni - suli mellett dolgozom, főzök majdnem minden nap mert párom is melózik, én vásárolok, plusz mindent én takarítottam, csak párom segített ha tudott.
Eleinte so-so működött a dolog, de mára teljesen le van sz@rva részéről. Félig bepakolt mosógép jelenti a konyhai munkát számára. Akkor van szerencsém, ha egyszer ki is van pakolva. Emellett mindent, de mindent szét hagy a lakásban, de mindig megy a mentegetőzés, meg hogy ő dolgozik. Én is dolgozom, párom van, hogy 12 órázik, lakótársunk van hogy hazaesik este 11-kor, hogy inni voltak a haverokkal. Látom megy a munka..
És az egészben az a legrosszabb, hogy amúgy meg nem akarnék kicseszni vele, mert így "emberileg" nincs vele nagy gond, nem bunkó, csak baromi figyelmetlen és kapkod meg lusta, de mindig nagyon mentegetőzik, így sajnálja úgy sajnálja. Kb 5x fakadtam ki fél év alatt, hogy ez így nagyon nem oké, 1-2 napig tartott és kész. Pedig már azt is bevetettem, hogy addig legyen boldogság, amíg nem szólok a tulajnak és csak az én jó szívem, hogy eddig nem tettem meg. De már konkrétan ingyen takarítok más után, fáradtan és más dolgom is lenne.
Nos, ti mit tennétek ezek után? Voltatok hasonló helyzetben?
Köszi a válaszokat nagyon!
nekem volt ilyen lakótársam
leültünk megbeszélni szintén azt, hogy a saját szobájában mindenki csinál, amit akar, de a közös terek legyenek rendben.
Nem tartotta be. Szóltunk miatta. Aztán még egyszer szóltunk.
Aztán többször nem szóltunk, hanem az összes cuccot, amit széthagyott, a koszos pohártól a szennyesen át a cipőig szépen egy halomba bedobáltuk a szobájába, egy halomba. Mondtuk, hogy bocs, de vendég jött, és mindened szét volt, gyorsan el kellett tüntetni.
Ezt még egyszer megcsináltuk, aztán leszokott a széthagyásról.
#2
olyat már én is csináltam idegemben, hogy 1 héten át ott voltak már s zárogatón a ruhák és egy halomba beraktam az ágyára, mert amiatt nem tudtam kettőnkre kimosni.
Ez, hogy poharat is, meg minden széthagyott cuccát, nem rossz ötlet, hogy beviszem a szekrényére. Szólni úgyse szólna érte sose, mert eskü szerintem vagy nem venné észre, vagy nem érdekelné a kupiban, de akkor ne elől legyen mindenki szeme láttára. Ez jogos, ezt megfogadom!
Nálam soha semmilyen körülmények között nem működött az 1 szárogató egy lakásban. A szüleimmel a négytagú háztartásban sem vagyunk meg 1 darabbal. Hétvégén beteszünk 4-5 mosást, ehhez kell kettő. Ha meg már a lakótársammal vagyok év közben, van sajátom.
Szóval a szárogatóját mindenki rendezze a saját szobájában, a ruhákat meg nem lehet közösségi térben tartani.az mas hogy párszor a fekete kardigánom a konyha fekete székén ott maradt. :D vagy a fekete táskam. Ennyire bárki lehet szétszórt. Vagy a fürdőben is el lehet hagyni ruhákat, ugyanis a lakás másik végében van, ìgy valamiben oda kell mennem. Lakótársam meztelen átlép. :D Amikor a pasiján se volt semmi, azt szóvá tettem (hordó alakja van, szóval kisgatyában sem szívesen nézem reggel).
Mi is csak élünk egymás mellett de az átlagnál rendetlenebbek nem vagyunk. Vizsgaidőszakban elfelejtődnek takarítások, de a WC-t mindig megcsinálom, mert 2 perc.
Azért sincs balhé, ha pár tányer a pulton marad reggelente, de azt kijelentettem, hogy a turmixtól nem tudok elmosogatni, legyen kedves ne a mosogatóban tárolja. :D
A rendmániának a szememben értelme nincs sajnos, volt egy időszakom, csak aztán megtudtam mi az az igazi depresszió, így kenytelen voltam lejjebb adni mások iránti elvárásaimból, és a saját magammal szemben felálított szabályaimból is. Az élet nem arról szól, hogy 120%-ban meg kell felelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!