Csak szerintem volt ez túlzás?

Kérdező, az még (talán-talán) megbocsátható, ha 14-18 évesen tahó voltál, na de 15 évvel később is ugyanezen a szinten vagy..? Nulla önreflexió?

Hát megmondom őszintén, hogy én sem tudnám ezt hova tenni. Szerintem ez nem teljesen normális, egészséges dolog. Engem is rengeteget bántottak oviban, általánosban és középiskolában is, a kortársaimat és a tanáraimat is beleértve. Nagyon nehéz volt számomra az az időszak és rengeteg problémát okozott, melyek egy jó része végigkísérte az életemet, pszichológushoz is jártam és járok a mai napig. Vannak mondatok és olyan megalázó szituációk, amikre tisztán emlékszem, szerintem sosem fogom elfelejteni. Az a legkevesebb, hogy a tanáraim nem támogattak a továbbtanulásban, hogy hülyének tartottak, akit úgysem vesznek fel stb., de rengeteg személyiségem, identitásom, külsőm sértő megjegyzést is kaptam vagy akár fizikailag is bántottak pl. megütöttek vagy leköptek. Nem szívesen találkoznék azokkal az emberekkel, akik ezt tették velem és vannak olyanok, akikkel szemben még mindig vannak bennem rossz érzések ennyi év elteltével is. Ugyanakkor nekem soha eszembe nem jutna, hogy a kérdésben felvázolt módon járjak el… mégis mi értelme lenne, a világon semmit nem segítene a helyzeten, ami megtörtént azt nem lehet meg nem történtté tenni, nem oldja fel a köztünk lévő feszültséget, valószínűleg a bántalmazó felet sem fogja elgondolkodtatni. Azt még értem, hogy ennek van egy ilyen “na akkor én most megmutatom, hogy mire vittem” töltete, csak ez sem az én ízlésemnek való és szerintem teljesen felesleges, nem vezet semmire. Számomra inkább taszító vagy ellenszenves lenne egy ilyen jelenet, még akkor is, ha érteni vélem a mögötte lévő sérelmeket.

Igen, szerintem is túlzás volt amit műveltetek vele anno.