Hogyan változtassak az életemen ennyi probléma mellett?
Velem annyi próbléma van hogy egy élet nem lenne elég "kigyógyulni" belőle. Tehát szociális fóbia,lustaság, magány, gyenge kitartás bármiről legyen szó, motiváció hiány, szexhiány (szűz vagyok), egyre erősödő stressz, önbizalomhiány, egy kis depesszió, pánikolok mindenen, probléma a munkakereséssel, mozgáshiány, barátnőm sem volt már vagy 5 éve, előtte sem volt soha normális, max 1-2 hónapig + a szüleim is folyamatosan emelik a feszültséget hogy változzak már meg, szóval veszekedés is van sokszor. Mindemellett hétvégi alkohol függőség, videójáték függőség, most jött a képbe még a sportfogadás is amit elkezdtem de nem szeretnék még ebbe is komolyan belemenni. Az alkoholban, bulizásban, videójátékokban, finom kajákban, alvásban, lustaságban találom meg az összes boldogságom. Hétvégi bulik, ilyenkor részegre iszom magam és ez segít kikapcsolódni a hétköznapi pokoltól. Néha néha elmegyek sétálni, biciklizni, családdal vagyok de ennyi.Barátaim nincsenek nagyon. Sehova nem utazok, nem látok világot mert nincs kivel meg pénzem sincs. Ennyi az én életem, egy nagy vesztes vagyok, semmi más. A kitartásom és érdektelenségem miatt talán az egyik legnagyobb gond a munkakeresés. Nem tudok megmaradni egy munkában sem pár hónapnál tovább, néha még a pár hónapot is alig vészelem át. 25 évesen kb vagy 20 munkahekyen megfordultam már. Néha azt hiszem hogy nem létezik mégegy személy mint én vagy csak nagyon ritka?
Elektromos karbantartó voltam 1 évig egy gyárban, ott egy picit megtanultam a dolgokat egy profitól és mondjuk azt hogy tűrhető volt és szerettem is valamennyire ezt a munkát.De őszintén ez a munka sem érdekelt igazán,olyannyira hogy én most valami hatalmas karriert alalkítsak belőle. Csak annyira volt jó hogy hasznosabbnak éreztem a munkámat és gyorsabban eltelt az idő mint egy gyártósor mellett legyártani a napi 2000db - ot valamiből. Az a gyár jó volt egy évig, mindaddig még 1 év után át nem mentünk a másik gyárba (ugyanaz a cég) és itt annyira megromlottak a munkakörülmények, hogy nem bírtam idegileg elviselni és felmondtam.
Voltam már pizzafutár(biciklivel), gyári szalag munkás, elektrotehnikus (ez a szakmám, de nem érdekel különösebben) A futár munka mondjuk tetszett is mindaddig még nem jött egy hatalmas zápor és sz*rrá nem áztam. Itt fel is adtam. Plusz rengeteg a munka, nagyon kimerítő de keveset fizet. A gyári szalag munkát meg messziről kerülöm. Nagyon gyenge a monotonitás tűrésem. Meg nem egy 5 perc alatt betanulható munkát akarok, hanem egy normális szakmát.Valójában legtöbbször gyártósori munkát végeztem. Nem igazán volt alkalmam belekóstolni más szakmákba. Olvasni szoktam róluk leírást vagy videót nézek és nem látom magam semmiben hosszú távon.
Suliba többet nem jártam mint amennyit jártam. Itt is csak egy vesztes voltam,ki voltam közösítve, sőt még meg is vertek párszor, ami a tanulmányaimra is kihatott, kínszenvedés volt bejárni. Egy tárgyat sem imádtam de amiben jó voltam az az irodalom, biológia talán és az sem a szerves része de semmi különös amúgy. Szertnék egy karriert magamnak végre amit szívesen csinálnék és így sokkal könnyebb lenne az életem is meg boldogabb ember lennék sokkal, de nekem ezt olyan nehéz megtalálni hogy sajnos ez csak egy álom
Erre szokták azt mondani, hogy aki nem változtat, annak nem fáj eléggé.
"Tehát szociális fóbia"
Pszichológus is tud segíteni, de ha megfelelő közegbe csöppesz, idővel le tudod vetkőzni nélküle is. Nekem is voltak ilyen problémáim, idővel olyan emberek vettek körül, akik mellett magamtól kimásztam ebből.
",lustaság,"
Erre nincs más recept, mint csinálni az adott dolgot , amint eszedbe jut és amint egy kis hajlandóságot érzel rá. Érdemes ráállni a rendszerességre, bármiről is legyen szó, idővel az már húzni fog előre, hogy benne vagy és nem akarod újrakezdeni, hanem benne maradsz, mert bizony az a könnyebb. Nem kell mindennek tökéletesnek lennie elsőre, elég az igyekezet, hogy próbáld magad tartani valamihez. A kis lépés is lépés.
"magány,"
Ez is tud alakulni idővel, de úgy gondolom, hogy ez nem élvez prioritást, először a saját, különálló életed kellene rendbetenned, utána dolgozni az emberi kapcsolatokon. Mikor már nem élsz káoszban és nem utálod magad.
"gyenge kitartás bármiről legyen szó, motiváció hiány,"
Csak magamat tudom ismételni, a kis lépés is lépés, minél szigorúbb vagy magaddal, annál jobban fogsz halogatni dolgokat. Kezdd el, ha félgőzzel megy eleinte, akkor úgy, ha nem áll rendelkezésre elég infó, hogy tökéletesen csináld, akkor csináld az alapján, amit most tudsz az adott dologról és majd út közben csiszolódnak a dolgok. Az apró sikerek vagy egyáltalán csak az, hogy kipipálhatsz egy feladatot vagy végigviszel sikeresen egy hetet, motivál arra, hogy újra megpróbáld, jobban és jobban. Idővel pedig az eredmény is fenn fogja tartani a dolgokat. Az első kb 2-3 hónap a legnehezebb, ha szokássá válik valami, már nem okoz akkora küzdelmet. Én voltam depressziós, fizikailag és lelkileg is teljesen legyengültem. Az tartott életben, hogy feleltem csinálni a dolgaimat akkor is, ha bőgni tudtam volna, annyira nem akart menni az adott dolog és azzal a lendülettel dőltem is volna vissza a rendetlen lakásomban a rendetlen ágyamba aludni a sötétben. Nyilván kell erő ehhez is, de tényleg inkább csináld szarul, csináld gyengén, minthogy sehogy.
"szexhiány (szűz vagyok)"
Szintén olyasmi, ami egyelőre nem élvez prioritást. Maszturbálj, ha szükségesnek érzed, ha szexelnél is, csak tüneti kezelés lenne, mert van ennél sokkal nagyobb problémád.
"egyre erősödő stressz, önbizalomhiány, egy kis depesszió,"
Csak ismételni tudom magam. Amíg az ember tétlen, bizony ezt fogja érezni. Ez sajnos egy öngerjesztő folyamat, amit magadnak csináltál és te is fogod csak tudni elvágni ezt a kört.
"pánikolok mindenen, probléma a munkakereséssel, mozgáshiány, barátnőm sem volt már vagy 5 éve, előtte sem volt soha normális, max 1-2 hónapig + a szüleim is folyamatosan emelik a feszültséget hogy változzak már meg, szóval veszekedés is van sokszor."
Egyszerre csak egy dologgal foglalkozz, ha ezt meg akarod oldani. Úgy gondolom, hogy érdemes a munkával, mert az egyúttal rutint is hoz az életedbe, ki is szakít otthonról és segít is abban, hogy a későbbiekben függetlenedj a szüleidtől. Nem baj, ha eleinte szar a meló, ha a cég vagy a munkakör valamilyen szinten garanciát jelent arra, hogy később (1 év múlva) jobban boldogulj. Van ismerősöm, aki recepciósként kezdte a cégnél, ma meg már a szakemberek között van ugyanott és mocsokjól keres (előnyt élvezett a kiválasztásnál, mert más munkakörben már bevált) és van ismerősöm, aki a szakmájában dolgozott eleinte gombokért, az a befektetés is megtérült. Nem tudom, hova valósi vagy, vidéken jellemzően nehéz állást találni, főleg normálisat, én nem vetném el a nagyobb távokat sem. Ha lesz pénzed, majd gondolkodhatsz a következő lépésen.
"Mindemellett hétvégi alkohol függőség, videójáték függőség, most jött a képbe még a sportfogadás is amit elkezdtem de nem szeretnék még ebbe is komolyan belemenni. Az alkoholban, bulizásban, videójátékokban, finom kajákban, alvásban, lustaságban találom meg az összes boldogságom."
Azért kell magad erőszakkal kirángatni onnan. Akár a szüleiddel is érdemes lenne beszélni, hogy segítsenek a józan énednek, hogy ne hozz piát a házba, ne hagyjanak kockulni naphosszat. Szerencsejáték függőségre szinte minden oldalon van olyan opció, hogy kizáratod magad... Akkor kell ezeket meglépni, mikor tudatában vagy annak, hogy ez mennyire nem oké és megbízni valakit, akit lehet, hogy utálni fogsz ezért ideiglenesen, de megakadályoz abban, hogy visszaess azzal, hogy nem engedi, hogy csináld ezeket a dolgokat. Később hálás leszel magadnak és neki is. Célszerű az egy háztartásban élőkkel megbeszélni ezt, nyilván ők tudnak a legtöbbet segíteni.
"Hétvégi bulik, ilyenkor részegre iszom magam és ez segít kikapcsolódni a hétköznapi pokoltól."
Nem úgy volt, hogy magányos vagy?
Végső soron neked kell megvédened magad saját magadtól, ebbe legfeljebb ideiglenesen tudsz bevonni másokat, hogy asszisztáljanak. Szerintem érdemes lenne szakemberrel is beszélni, de igyekeztem olyan dolgokat javasolni, amik talán önerőből is segítenek. Voltam elég mélyen a depresszióban, mint mondtam, tudom, hogy milyen lelkileg az a súly, ami lehúz az ilyen pótcselekvésekbe. De tényleg úgy megy csak, ha felkelsz és rendet teszel. Akár fizikailag is, körülötted és magadon, de főleg lelkileg, magadban, a fejedben, kicsit rendszerezve a dolgokat. Ha úgy tetszik, egy tervet kidolgozva, amihez igyekszel tartani magad (és az sem baj, ha nem sikerül mindig, mert már akkor is sokkal jobb vagy, mint voltál).
Sok sikert!
🍏
Kedves kérdező!
Mit csinálj?
Meg kell tanulnod:
- lelki gyakorlatozni,
- érzelmek, gondolatok terén tudatossá válni,
- új, hasznos szokásokat kialakítani,
- érdeket képviselni,
- szervezni,
- irányítani,
- dönteni,
- (minőségi) szórakozni,
- biztonságtudományt elsajátítani,
- kutatni,
- elemezni,
- kérdezni stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!