Az utcán miért van annyi idegbeteg?

12, ez érdekes gondolat. Mármint nekem egyik rokonom úgy nevelkedett, hogy tiszteljen másokat és most 70 felett is teljesen normális az utcán.

Sőt, ha egy fiatalabb flegma, ő azonnal azt reagálja nekünk, hogy ez elképesztő, hogy beszélhet így bárkivel is egy ember, főleg az idősekkel, mert ő benne így megmaradt a szülei szigorú nevelése. (Kicsit olyan, mint Náray, aki azt vallotta interjúban és írta is a könyvében, hogy pl a szülei sosem a haverjai voltak, hanem a felnőttek az életében, akiket tisztelt.)

Viszont egy korabeli nő, aki ugyanebben a szigorban nevelkedett, ugyanabban a városban és ugyanolyan körülmények között, úgy beszél az idegenekkel, mint egy kocsis.

De messzire sem kell menni időben, a kilencvenes évek is arról szólt, hogy ha pl a boltban mondtál valami illetlenséget, ahogy hazaértetek, még le se vetted a kabátod, máris kaptál egy pofont.

Otthon is, ha tiszteletlenül szóltál vagy félbeszakítottad a szüleidet, szájba vágtak.

Az iskolában is nagyobb szigor volt.

Aztán nézd meg hány 30 körüli nem tud normálisan viselkedni az utcán, pedig nem erre lettek nevelve.

@13

Nem szó szerint értettem 🙂

De nem gondolnám h ez korosztály függő lenne, én eddig minden korosztályban találkoztam "idegbeteggel".

Nevelés és társadalom kérdése. Pl vidéken vajon miért nincs annyi mint nagyobb városokban? Mert ott másként vezetik le a feszültséget, ami kellemes a hasznossal. Pl. kapálja a kertet, ás, barkácsol, füvet nyír ami felér egy edzéssel, tehát feszültség oldó. Kint van a szabad levegőn, napon ami felér egy szolival és szaunával, ki-izzadja a felgyülemlett mérget. A kert, a mező szépségeit felfedezi, ami memtálisan jól hat. S sorolhatnám.

Számtalan...

Egyébként több 30 körülit ismerek, akiket nem az ego éltet, megteremtettek maguknak mindemt kemény munkával, időseket segítenek stb... De láttam már 70 éves bácsikát "ugatni" autóból, hol ott ő hibázott.