Otthon idegbeteg vagyok, mi lehet az oka?
Szinte mindenki úgy ismer, hogy aranyos, kedves, mosolygós, jószívű vagyok. Általában úgy is érzem magam, hogy nyugodt vagyok, türelmes, szeretek sokat nevetni.
Mikor a második gyerekem baba volt, és nagyon nehéz volt az az időszak otthon vele, mert problémás baba volt, akkor volt egy időszak, mikor a kamaszodó nagyobb gyerekemhez nagyon nem volt türelmem, és sokat veszekedtem vele.
Azóra eltelt 10 év, elváltam, egyedül nevelem a kicsit, a nagy már önálló. Van egy párom 2,5 éve, akivel nagyon jó, nagyon szeretem őt. Nem élünk együtt, de sokat van velem.
Egy ideje visszatért az idegbeteg énem. Mimdenen stresszelek, holott alapból nyugodt és optimista vagyyok. Sokat veszekszem velük, a gyerekkel és a párommal is. Felcsattanok gyakran, felemelem a hangom, apróságokon. Olyankor úgy érzem, hogy a fejem szétrobban a dühtől, a halántékom lüktet, nem tudom türtőztetni magam. Szedni kezdtem magneB6-ot, iszom nyugtató teákat, alig hatnak. És nem értem az okát. A gyerekemre büszke vagyok, a páromat szeretem, a munkámat is, az új lakhelyemet is, anyagilag jól elvagyok...., szóval elégedett kellene legyek. Mégis sárkányként viselkedem, és ütólag szégyenlem magam. A gyerekemet sajnálom, nem bánhatok így vele, és a páromat így el fogom üldözni. Szeretnék újra a régi lenni, de nem tudok rájönni, mi az oka a viselkedésemnek.
Ha voltatok már így, tudnátok tippeket adni, mi lehetne a megoldás?
Köszönöm előre is.
Én vezetésnél voltam így régen. Mindenen felkaptam a vizet és voltak reakcióim ha egy autós ellenem vétett, vagy hibázott.Alapból én is nagyon nyugodt sőt türelmes vagyok,de hamar robbanok.
De változtam...igazából nem történt semmi.De már évek óta előzékeny vagyok a vezetésben, ha valaki vét ellenem nem mutogatok felháborodva,nem dudálok...inkább csak mosolygok,vagy nevetek ...és így a reakció a másik féltől is sokkal kellemesebb.És mindig ez a megerősítés...hogy ez a helyes.Nekem is így jobb...nem hergelem magam feleslegesen.És másokat sem bántok.
Megoldhatatlan munkahelyi probléma miatt vagyok ilyen, hasonló, bár egyedül élek, de a környezetem, a szülők látják a problémát...
Lehet azt tenni, hogy veszel egy boxzsákot+boxkessztyűt otthonra, cipő-zokni le, és ütöd-rúgod azt, levezetve a feszkót. Vagy kiírod magadból egy naplóban. Vagy keresel egy pszichológust, life coach-ot. Vagy egy barátnőt, akivel átbeszélheted a problémákat.
Én is kipróbáltam a MagneB6, és tsi.-t, de nem nagyon használt...
Ez lehet lelki eredetű probléma, de akár valami testi eredetű probléma tünete is. Szerintem próbálj ki 1-2 alkalmat pszichológussal, érezni fogod hogy segít-e. Lehet, hogy tud olyan tippeket adni amivel csökkenteni tudod ezt a frusztrációt, vagy rájössz, hogy mi az oka, és tudsz rajta változtatni.
Egyébként próbálj meg több időt szabad levegőn tölteni. Menj el minden nap sétálni, ha teheted akkor természetközeli helyre, erdőbe pl.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!