Úgy érzem, nincs értelme élnem. Hogyan tovább?
Nem találok semmit, amit érdekesnek gondolok. Néhány tevékenység le tud kötni egy ideig, de később azt is megunom. Az embereket sem találom érdekesnek, nem is vágyom társaságra, mégis nyomaszt a magány. Célokat néha megfogalmazok, de aztán mégis elvetem őket. Időnként felmerül bennem az öngyilkosság gondolata.
Szóval röviden ennyi.
Állandó levertség és szomorúság jellemez.
Van értelme folytatni? Ha igen, hogyan?
Volt érdektelen ismerősünk, élte ugyan az életét és tanulgatott is, nem volt rossz fizetése akkoriban se, majd szembesültünk vele hogy végzett magával.
Engem meg is lepett, és csodálkoztam is rajta, de valahol meg is értettem mert az a típus volt kicsit, akinek sok az élet, és ha történik valami akkor összeroppan, 26 évesen ő ilyen volt. Nekem sincs jó életem, én a növényekben állatokban megtaláltam a szépet, évekig nem volt pl állatom, utána lett először 1 kis macska, utána befogadtam azóta hármat, miattuk jó élni.
Távlati terveket amúgy nem érdemes kergetni, komoly autó stb, mert abból csak fokozódik a belső feszültség.
29F
Szerintem meg nagyon is van értelme élned. Rád telepedett a tinédzserkori depresszió a hormonváltozásoknak köszönhetően, nehogy emiatt dobd már el magadtól az életet! Tessék beszélni erről szülőkkel, barátokkal vagy bárkivel, akiben megbízol, mert rá fogsz jönni, hogy ezen bizony mindenki átesett. Jól is néznénk ki, egy darab felnőtt nem lenne a világon, mert tiniként eldobta magától az életet.
Minden szépen kialakul, hagyd kicsit magad sodródni az árral és meg fogod találni a helyed!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!