Alkoholista, munkanélküli, depressziós, huszonéves férfi vagyok. Úgy érzem nincs értelme tovább. Most merre?

Ne öld meg magad, kérlek.

Gondolj ilyenkor arra, hogy születésedkor semmiképp nem volt véletlen, hogy anyukádnak AZ a petesejtje, apukádnak meg AZ az ivarsejtje nyert, amiből TE lettél. Rögtön az életed kezdetén kétszeres győztes voltál, mégpedig nem is akármilyen mennyiségű versenyzőből.

Dolgod van a világon!

Menj elvonókúrára, szerezz egy jó barátot, keress munkát, és a legfontosabb, BÍZZÁl!!! (Tudom tudom, könnyű mondani..)

Ha szeretnél beszélgetni így gyk-n, írj rám bátran!!:)

Állj le a piával a megspórolt pénzből vegyél egy rendes ruhát, menny el akármilyen söpredék helyre állásinterjúra, a keresett pénzből kuporgass össze valamennyit, amiből kicsit képezheted magad pl nyelvtanulás, a felesleges idődet, amit most piálással én önsajnálattal meg siránkozással töltesz öld bele a nyelvtanulásba, majd, ha már lesz egy kis önbizalmad belőle, menny el egy újabb állás hirdetésre egy kicsivel jobb helyre, az összekuporgatott pici kis pénzedből, menny el kozmetikushoz, vegyél még egy farmert és kezdj el táraságba járni.. Vagy kezdj el most az anonim alkoholistákhoz, vagy kezdj el ilyen oldalakon beszélgetni másokkal. Vagy fogd meg a legtisztább ruháidat szedd össze magad és állj ki egy táblával, hogy munkát keresel, bármit elvállasz. ha már lesz egy értelmes napi rutinod, hogy reggel felkelsz és elmész dolgozni, még ha az csak hülye fűnyírás, levél szedés vagy karbantartás, már el tudsz kezdeni lélekben is építkezni..

vagy nyafogj csak tovább huszon évesen, mikor az sz_ros életed felét se élted még le és előtted aze gész flenőttkor és sajnáld magad. Ahelyett, hogy gondolkodnál, mert siránkozni ugye könnyebb. Más meg bármit megadna, ha visszakaphatna valakit, akit fiatalon elvesztett vagy egy tolókocsiba kényszerül 16 évesen. Te meg eldobnád az életed csak mert nincs munkád és nőd, meg mert piálsz. Az életed egyik legerősebb szakaszában vagy. Most kell megtanulnod nemet mondani és most kell elkezdened harcolni. Ha most nem jössz rá merre, nem tudsz felnőtt lenni, akkor meg is érdemled.

De.

Van értelme tovább.

Nagyon sok múlik a hozzáállásodon.

Biztos vagyok benne, hogy attól, hogy nincs barátnőd még család/barátaid/ismerőseid vannak. Egyébként miért érzi sok férfi úgy hogy a barátnő az egy ilyen beszerzendő dolog a tökéletes élethez? Persze, párosan szép az élet, de ne a barátnőért legyetek, mert a legváratlanabb pillanatban eltűnhet mellőletek. Magatokért legyetek, magatokért dolgozzatok, magatokért tegyétek a le piát, aztán később, majd jön egy rendes lány, akivel majd boldogok lehettek. De ha nem jön akkor sem kell kétségbeesni, egyszerűen nem adatik meg mindenkinek, hogy megtalálja a párját, viszont szingliként is lehet boldog és kiegyensúlyozott életet élni.

Az első lépés mindig nehéz, de muszáj megtenni, hogy elérd a saját "gyógyulásod".

Először is tedd le a piát.

Nem kell hirtelen. Szép fokozatosan.

Aztán készíts önéletrajzot és küldözgesd addig míg be nem hívnak valahova. Esetleg ismerősöktől érdeklődj, hogy nem-e tudnának be protezsálni valahova.

Ne az öngyilkosságon gondolkodj, hanem szedd össze magad. Oka van annak, hogy itt vagy. Az élet küzdelem. Vannak akiknek egy szalmaszálat nem kell keresztbe tenniük életükben és úgy is kiskirályokként élnek, meg vannak azok akik a belüket kidolgozzák, hogy legyen étel az asztalon és pár számla be legyen fizetve. De akkor is csinálni kell, mert ezt az életet kaptad, ha ezt eldobod nem lesz másik.

Ráadásul huszonéves vagy. Szedd össze magad, erőltesd meg magad, mert huszonévesen azért még nagyon sok minden tudsz változtatni. Sőt még ha ötven éves lennél akkor is képes volnál rá, ez igazából nem is kor függő. Akarattól függ.

Biztos vannak olyanok akiket szeretsz, akik fontosak, vagy ha egyáltalán nincs senki (szülők, nagyszülők, testvérek???), akkor biztos van olyan dolog amit szeretsz. Biztos van valami ami érdekel az életben. Foglalkozz azzal, akármilyen gáznak is tűnik. Biztos van olyan dolog, amihez értesz.

Engem mindig kiröhögtek régen mikor azt mondtam lány létemre, hogy engem rohadtul érdekelnek a dinoszauruszuk/őslények/paleontológia, de elhatároztam, hogy nem érdekel, ha nekem ahhoz van kedvem, hogy egy 700 oldalas őslény anatómiáról szóló könyvet olvassak a vonaton, akkor azt teszem. Nem érdekel más véleménye.

Te is foglalkozz azzal, amit szeretsz (ne a piával). Olyan dologgal, ami nem káros rád nézve, de azért szereted. Biztos hogy van ilyen.

Biztos vagyok benne hogy sikerülni fog, szurkolok neked :)