Miért utálok kapni?

Pedig olyan egyértelmű, tisztán pszichológia: minden porcikátok irtózik az elköteleződéstől, főleg random emberek felé.

Ha a legközelebbi rokonok is zavaróak, annal fokozottabban.

Nem akartok senkinek tartozni semmivel.

Valószínüeg valami edősen negatív beidegződésed van etéren.

Pl

-abúzív családtag, partner így akarta megvenni a szeretetedet, megbocsájtásodat

-szerény körülmények közt nőttél fel, szóval az ajándékok csak lemondások árán voltak lehetségesek

-valaki így szívózott veled, nem igazi ajándékot adott aminek örültél, hanem tudatosan olyan valamit, ami rossz érzettel töltött el (pl fogyókúrás könyveket, de közben egy halom édességet is, így bármelyiket is választod, a szemedre vetik, ruhák amik idétlenül állnak)

-így manipuláltak, pl valaki szexuális dolgokat akart tőled ajándékokért cserébe

-gazdag rokon így akarta veled éreztetni a felsőbbrendűségét, tudván, hogy amit te adsz, az eltörpül az övé mellett, és ezzel akar felvágni a család előtt.

Szerintem mert csalódsz, vagy mert előre félsz , hogy rosszat fogsz kapni

Pl senki sem akar rossz csokit kapni, mégis csomóan olyat ajándékoznak, amit ők maguk sem ennének meg. Vagy pl valakinek az anyja magának tud venni normális pulcsit, nadrágot, a gyerekét meg folyton okádék cuccokban járatja; és amikor a gyerek szomorúan szól, hogy nem érzi jól magát abban a ruhában; ha nagyon muszáj akkor otthon hordja, de az iskolában hadd ne kelljen már, és mindezt kérlelő hangon, nem követelve -és mégcsak nem is bántották, hanem őneki nem tetszik, kifejezetten gáznak találja ; akkor annyival le van tudva, hogy ,,az egy nagyon jó nadrág", vagy ,,én azt direkt azért vettem, hogy iskolába járjál benne".