Változókor (klimax) közben, után mennyire lett más a nejed, férjed, párod, családtagod vagy ismerősöd, kedvesebbé, kiegyensúlyozottabbá vált vagy éppen egyfajta házisárkánnyá?
Főként kívülállók véleménye érdekel, ne az érintetteké.
Hány évesen klimaxolt az illető, vagy mennyi volt, amikor megváltozott a jelleme?
Feleségmnél negyvenes évei végén kezdődött. Egyik pillanatról a másikra, mintha kicserélték volna! A mindig kedves, figyelmes, barátságos ember egyszerűen egy mogorva, ami a szívemen az a számon kötekedő személy lett. Mintha ő már megtehetne bármit, bármikor, bárkivel. Elvesztette a diszkrét viselkedését! Amolyan stílustalan lett, otromba természetű, akár elefánt a porcelánboltban. Evvel párhuzamosan egyre igénytelenebben kezdett öltözni. Hirtelen megromló fogaival nem ment, sőt, mai napig nem megy orvoshoz. (nőgyógyászt a második szülés óta nem keresett fel, melynek immár 14 éve)
Persze az intimitás terén is ezt a formát öltötte fel. Mintha kiradírozta volna a közös múltunkat, élményeinket. Delete gombot nyomott és lezárta az intimitást részéről. Neki nincs igénye ilyesmire.
Amikor bárki előhozza a negatív változásit, ő struccpolitikai módon tabuként kezeli. Néha visszavág, hogy akinek nem tetszik, az hagyja békén.
Férjként eleinte próbáltam rávezetni, hogy nem jó irányba tart. Később vitáink voltak, kérdéseimnél ő egyszerűen elnémult és nem szólt hozzám napokig. Idővel belefáradtam, beletörődtem. Házaspárból, amolyan lakótársakká váltunk. Mindketten igen sokat dolgozunk, éljük az életünket, itthon neveljük együtt két kamasz gyerekünket. Hétköznapomként mindenki reggel neki indul, majd késő délután vagy koraeste tér haza. (gyerekeink is járnak plusz órákra, edzésekre, barátaikkal kisebb programokra a koruknak megfelelően) Itthon leginkább mindenki elvonul a saját szobájába. Egyedül reggelizésnél, vacsoráknál ülünk össze pár naponta. Hétvégén nejem a konyhában vagy dolgozó asztalánál tölti idejét. Közös családi programokból is sokszor kivonja magát. Kirándulni, moziba, múzeumba, stb. én járok a gyerekekkel, feleségem nemigen jön sehová.
Nővérem is hasonlóan változott meg, mint feleségem. Neki ráment a házassága is, de mintha nem is izgatta volna különösebben. Kiskamasz koruktól egyedül felnevelte gyerekeit, akik pár éve kirepültek. Nővérem jelenlg 61 éves, lényegében 45 éves korától egyedüllétet választotta, esze ágában nincs párt keresni. Koszosan, igénytelenül, faék egyszerűséggel éli az életét.
Kettő kedves szomszédasszonynál is tapasztaltuk hasonlókat. Néhány éve, még kedvesek, aranyosak, közvetlenek voltak. Szívesen beszélgettek, kulturált módon. Manapság viszont mintha kicserélték volna őket! Kötekednek, mindenben a negatívumokat látják, csak a problémákat. Amikor bele lendülnek akár megemelik a hangjukat is. (pl. a társasház ügyeiben, vagy egyszerű hétköznapi témáknál) Férjeikkel mindketten úgy bánnak, mintha azok a beosztottjuk lenne. Sofőr módjára fuvaroztatják magukat velük bevásárolni. Hozzátenném, én felségem is felhagyott az autóvezetéssel kb. 3 éve. Azóta vagy én vásárolok be hétköznap, ahogy jövök-megyek, vagy magam is sofőrködöm és elviszem feleségem a boltba havonta 1-2 alkalommal. (ennél több közös "programunk" nincs is)
50F (feleségem 51 éves)
4# vagyok
Feleségem is normálisan viselkedik, ha nem piszkáljuk itthon, lakáson kívül pedig éli az életét, idegenek nemigen veszik észre a különbséget, főként, akik nem ismerték régebbről. Régi barátai nincsenek, rokonságával megszakadt a kapcsolat, eltávolodtak.
Erről jut eszembe! Van, volt egy gyerekkori barátom. 4 éves korunktól elválaszthatatlan haverok voltunk. Sajnos, ő amolyan vénlegény, aki nem talált magára, ill. maga mellé társat. Próbálkozott újra és újra, de nem lett családja. Miután férfiasságával is gondok lettek, feladta a próbálkozást. (nem képes nemzeni) Megkeseredett vénemberként viselkedik. Mindenkit elmart maga mellől. Első körben főként a családos (gyermekes) barátokat, így engem is lerázott. Vita nem volt, de magyarázatot sem adott. Ő 49 éves.
#4
Sajnálom, hogy ilyen a feleséged. A klimax elég csúnya dolgokat képes művelni a nők hormonháztartásával, de az nem azt jelenti, hogy egy nőnek ezt némán tűrnie kell.
Ha már egy nő feleség, és anya, akkor oda kellene figyelnie arra, hogy a hormonváltozások miatt mi zajlik le a szervezetébe, hogyan hat rá ez pszichésen. Minden tőle telhetőt meg kellene tennie, hogy mérsékelje a tüneteit.
Az az ő érdeke is lenne, hogy ne menjen tönkre a házassága a klimax miatt. A te feleséged ezeket a dolgokat azért tudja veled megcsinálni, mert te hagyod magad! Tudja, hogy bármit megtehet, te nem fogsz elválni.
Én azt mondom, hogy szomorú, hogy lemondtál önmagadról 50 évesen. Ha mondjuk 80 éves korodig élsz, akkor még hátravan jó 30 év az életedből. Addig így akarsz élni? Nem teszel semmit ellene?
Én nem akarlak válásra vagy szerető tartásra biztatni, csak nem értem, hogy értelmes emberek, hogyan képesek így lemondani a saját boldogságukról? Más nő mellett lehet, hogy boldogabb és kiegyensúlyozottabb lennél, mert szeretne, figyelne rád, lenne szex, és érdekelné hogy mi van veled, mit érzel stb.
Szép dolog szülőnek lenni, de nem kell az egész életedet feláldozni a szülőség oltárán. Azt a gyerekek is észreveszik ha a szülők nem boldogok egymással.
A feleségednek meg a saját érdekében oda kellene figyelnie a pszichés- és fizikai állapotára. Kíváncsi lennék, hogy aki így el van kényelmesedve (beleült a tutiba) az mit szólna, ha hirtelen bejelentenéd hogy elválsz tőle? Az ilyen nők általában a válás után szoktak ráeszmélni, hogy ha kicsit is odafigyeltek volna önmagukra, a testi lelki egészségükre, akkor nem hagyták volna ott őket.
Igen, sz*r dolog a klimax, sok tünete lehet a hangulatingadozástól kezdve a hőhullámig, a csökkenő nemi vágy, a csontritkulás, hajhullás és egyéb kellemetlen dolgok. De tenni kell érte, hogy ezeket a tüneteket mérsékelni tudjuk. Vannak gyógyhatású vagy hormonális készítmények amik segíthetnek, vagy lehet sportolni, vitaminokat szedni, életmódot változtatni, egészségesen táplálkozni stb.
Én is nemsokára elérem ezt az életkort, de amennyire tudok megpróbálok odafigyelni arra, hogy a legkevésbé alakuljon át a személyiségem, viselkedésem, és ne a környezetem érezze úgy, hogy büntetve vannak azért, amiért én elértem ezt az életkort (amin mindenki keresztülmegy egyszer).
Látom, nem csak én, ill. mi járunk hasonló cipőben. Feleségem is aranyos, kedves nő volt, majd 45 felett kezdett változni, de főleg mostanában, 53 éves. Igazi házisárkány és vasorrú boszorkány keveréke lett! :(
Rá is jellemző a kötekedés és a világutálat. Megjelenésével nincs gond, de isten mentse azt, aki rosszat mond neki. A problémás helyzeteket nem tudja kezelni.
Szex nálunk sincs! Illetve nagyon, nagyon ritkán. Az ő indoka is az, mint az előttem szólóknál, neki nincs rá szüksége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!